A mai kilövés a Mars-kutatás legújabb aranykorszakának kezdetét jelenti, ezen a nyáron ugyanis összesen három űrszonda indul a vörös bolygóra. A másik két Marsra irányuló küldetést az Egyesült Államok űrügynöksége kivitelezi, és az első Mars Exploration Rover valószínűleg egy héten belül elhagyja bolygónkat, a másik űrszonda pedig jövő év elején fog megérkezni. Mindezek mellett a korábban útnak indított japán Nozomi űrhajó - egy hosszú és balesetektől sem mentes út végén - 2004 elején szintén eléri a Marsot.
Az űrkutatók azért érdeklődnek ilyen élénken a Mars iránt, mert régóta feltételezett, hogy a bolygó élőlényeknek ad otthont. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Mars felszínét egykor óceánok és tavak borították, amelyekben valószínűleg mikrobák is éltek. Az Egyesült Államok és Oroszország az 1960-as években több milliárdot költött a Marsra irányuló kutatásokra, eddig azonban csak három leszállóegység járt sikerrel: a NASA két Viking űrhajója 1976-ban és a Mars Pathfinder 1997-ben.
Életet keresnek
A kilövés előkészülete jelenleg is tart a bajkonuri Csillagvárosban, az eseményre pedig valószínűleg ma este fog sor kerülni, magyarországi idő szerint háromnegyed hétkor.
Az űrszonda a hat hónapig tartó utazás alatt körülbelül négyszázmillió kilométert fog megtenni. A kutatók legfőbb célja a Mars felszíne alatt található víztartalékok megtalálása, de emellett földtani kutatásokat is végeznek majd. A Mars Express és a Beagle 2 mindemellett megválaszolhatja a tudomány egyik legnagyobb kérdését: Vajon van-e élet a Marson? A kisméretű robot a marsi sziklákban és a talaj mélyén fogja keresni az élet kémiai jeleit.
A találati esélyek nagyban függnek attól, hogy mi történt a bolygó történelmének kezdetén, amikor még valószínűleg ugyanolyan meleg és nedves volt, mint a Föld. "A kérdés az, hogy hol van az a víz. Eltűnt, vagy még mindig ott van a felszín alatt? Remélem kiderítjük" - nyilatkozta a BBC-nek Agustin Chicarro, a Mars Express programban részt vevő kutató.