Még három hét
Az Ariane-5 hordozórakétát, amelynek a világűrbe kell emelnie a szondát, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nem bocsátották fel csütörtökön a kozmoszba. Az úgynevezett indítási ablak, amelynek az időszakában az űreszközt el lehet indítani úti célja felé, még három hétig nyitva áll.
Az Európai Űrügynökség (ESA) szondája a tervek szerint 2014-ben éri el a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A nagyszabású nemzetközi űrvállalkozásban magyar tudományos kutatóintézetek is részt vesznek.
Az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége (orbiter) az üstökös körül kering, a másik, a Philae robot leereszkedik az üstökös felszínére.
Magyar fejlesztések
Eredetileg tavaly januárra tervezték az expedíció elindítását, de az Ariane-5 hordozórakétával támadt műszaki gondok miatt akkor inkább átmenetileg lemondtak az indításról, semmint hogy kockáztassák a vállalkozás egészét. Emiatt új célpontot is kellett keresni, az eredetileg kiszemelt Wirtanen üstökös helyett, és így esett a választás a sok tekintetben hasonló, 1969-ben felfedezett Csurjumov-Geraszimenko üstökösre.
A magyar tevékenység döntő hányada a Philae leszállóegységhez kapcsolódik. A legnagyobb feladat az egység központi számítógépének kifejlesztése volt, amit a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) végeztek el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlő Rendszerek Tanszékén a Philae fedélzeti ellátó- és energiaelosztó-rendszer tervét készítették el. A KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) munkatársai két tudományos műszer tervezésében és elkészítésében vettek részt. Az RMKI a Rosetta orbiterre kerülő, öt különböző érzékelőt tartalmazó plazma mérőrendszer létrehozásában is vállalt feladatot.