Ahogy az ősrobbanást követően hűlni kezdett a kozmoszt alkotó anyag, beköszöntött a sötét korszak. Nem léteztek még napok, a fiatal világegyetemben tökéletes sötétség uralkodott.
Az összetételt vizsgálták
A legújabb eredmények szerint csak 200 millió évvel később indult be az első csillagok nukleáris tüze és vált lehetővé a további égitestek kialakulása.
Már a világegyetem ezen korai szakaszában létrejöttek a Tejútrendszer első csillagai, állapították meg az ESO kutatói. Az európai csillagászok a Chilében működő Paranal obszervatóriumból a 7200 fényévnyire található NGC 6397 csillaghalmazt vizsgálták meg alaposabban. Most első alkalommal sikerült megmérni két csillagának berillium tartalmát.
Ennek során kiderült, hogy ezek a napok már 13,4 milliárd éve kialakultak, miközben nem is ők a rangidősek a Tejútrendszerben. Hiszen a kozmikus matuzsálemekben felfedezett berillium nem az ősrobbanással, hanem az első csillagok kialakulásával keletkezhetett. Mostanáig nem lehetett tudni, hogy mikor keletkezett a Tejútrendszer régen kihunyt csillagainak első generációja.
Szupernova kell hozzá
A berillium (9Br) akkor keletkezik, amikor a szupernova-robbanás nehéz atommagokat lök ki, majd azok könnyebb atommagokkal ütköznek. A NGC 6397 csillagaiban talált berillium a Luca Pasquini vezette ESO kutatócsoport szerint mintegy 200 millió éven keresztül gyűlhetett össze. Így a galaxisunk kereken 13,6 milliárd éves lehet, vagyis minden bizonnyal "alapító tag" a világegyetemben.
A fenti adat csak első pillantásra áll ellentmondásban a világegyetem korára vonatkozó becslésekkel. Ezek az elméletek jobbára a kozmikus háttérsugárzás révén 13,7 milliárd évvel ezelőttre teszik az ősrobbanást.
Plusz-mínusz 800 millió
A 200 millió éves sötét fázis miatt a Tejútrendszer így legfeljebb 13,5 milliárd éves lehet. Az elméletek ugyanakkor még széles hibahatárt adnak meg, jelentette ki a Der Spiegelnek Luca Pasquini, a nagyfelbontású spekroszkópia szakértője. Az általa vezetett kutatócsoportja szintén széles, plusz-mínusz 800 millió éves pontossággal határozta meg a galaxisunk korát.
A berillium mérések alapján meghatározott 13,6 milliárd éves adat tökéletesen passzol a világegyetem koráról szóló becslésekhez, emlékeztetett a kutató.