A várva várt jelenséget Kepler mégsem figyelhette meg, részben mert az Európából nem volt látható, nagyobb gond volt viszont hogy egy évvel korábban meghalt.
Kepler hibát vétett
Horrocks az 1639-es eseményt Kepler bolygótáblázatainak áttanulmányozása és kijavítása után jósolta meg. Barátjával, a hozzá hasonlóan amatőr csillagász William Crabtree-vel közösen figyelték a bolygó ritka áthaladását.
"Történelmi pillanata volt ez a csillagászatnak, hiszen sikerült igazolni, hogy a Vénusz a Földhöz hasonló szilárd bolygó", jelentette ki a Nature szaklapnak Allan Chapman, az Oxford egyetem tudománytörténésze.
Cook is kiszállt megnézni
Az első brit királyi csillagász, a Greenwich obszervatóriumot alapító John Flamsteed szerint a Horrocks-féle megfigyeléssel vette kezdetét a brit csillagászat.
A kutatók a Vénusz-áthaladást a Föld-Nap távolság meghatározására is próbálták felhasználni, és minden lehetőséget megragadtak a jelenség megfigyelésére. A híres felfedező, James Cook Földet megkerülő első útján például azért állt meg Tahitin, hogy láthassa az 1769-es Vénusz-áthaladást.
Guillaume Le Gentil francia csillagász kevésbé volt szerencsés. Áthajózott Indiába az 1761-es áthaladás megfigyelésére, de lekéste a jelenséget, mert a britek megtámadták a hajóját.
Nem várták már haza
Úgy határozott, hogy a Távol-Keleten marad az 1769-es áthaladásig, viszont a nevezetes napon sűrű felhők miatt kútba esett a megfigyelés. Le Gentil leverten, két hajótörést túlélve tért haza Franciaországba.
Otthon az a hír fogadta, hogy hosszú távoléte alatt halottá nyilvánították, vagyonát pedig szétosztották a családja és barátai között. Alighanem ez a Vénusz áthaladásokhoz kapcsolódó legszomorúbb történet, jelentette ki Gordon Bromage, a Central Lancashire egyetem csillagásza.