A hirdetésbiznisz miatt gyengítették az Internet Explorer adatvédelmét
További Üzlet cikkek
A weboldalak cookie-kkal és más nyomkövető, adatrögzítő trükkökkel próbálnak meg minél több dolgot megtudni a netezőkről. Egy webáruház például a bejelentkezés pillanatától nyomon követi, milyen termékeket nézegetünk az oldalán, hová kattintunk, milyen aloldalon mennyi időt töltünk, hogy aztán ezek alapján tudjon személyre szabott vásárlási ajánlatokkal várni a következő bejelentkezéskor. A hirdetéskiszolgáló rendszerek hasonlóképpen próbálnak minél több információt összegyűjteni a júzerről (sokszor annak tudta nélkül), hogy aztán célzott hirdetéseket tudjanak megjeleníteni, amiért a hirdetőtől több pénzt tudnak kérni.
Az IE8 eredetileg több olyan funkciót tartalmazott, amik megnehezítik az adatgyűjtést a felhasználóról. A pornómódnak becézett böngészési mód (amikor semmilyen adatot nem hagyunk magunk után sem a meglátogatott szervereken, sem a saját gépünkön) például sokkal hangsúlyosabb volt eredetileg, alapállapotban be volt kapcsolva, az összes adatvédelmi beállítás a legmagasabb szintre volt tekerve, és a böngésző a bezárásakor minden cookie-t és adatgyűjtő fájlt törölt.
Ebből aztán nagy vita lett cégen belül, hiszen a böngésző adatbiztonsági beállításainak erősítésével a programozók alaposan keresztbe tettek a Microsoft online hirdetésszervező osztályának. A botrány hullámai egészen a csúcsvezetésig csaptak, Steve Ballmer személyesen hívott össze válságstábot, hogy megoldják a problémát. A titkos tanácskozáson az Explorer-fejlesztőcsapat vezetői és a cég onlinehirdetés-bizniszének irányítói mellett több, netes reklámokkal foglalkozó szervezet, így az Interactive Advertising Bureau, az Online Publishers' Association és az American Association of Advertising Agencies képviselői is részt vettek.
A megoldás végül a böngésző adatvédelmének felvizezése és az adatgyűjtést akadályozó funkciók gyengítése lett, a pornómód pedig nem hogy nem lett alapbeállítás, de ha az ember bekapcsolja, a böngésző bezáráskor megint kikapcsolódik (ennek kikerülésére egyébként az egyik microsoftos programozó, Dean Hachamovitch a cég hivatalos fejlesztői blogján mutatott egy trükköt).
Szakértők az üggyel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a böngészők fejlesztése és az online hirdetéskiszolgálás menthetetlenül összefonódott (ami logikus is, hiszen az utóbbi termeli a pénzt, ami az előbbit finanszírozza), ami elkerülhetetlenül érdekütközésekhez vezet, ez pedig ahhoz, hogy az onlinereklám-értékesítés visszafogja a biztonságosabb, a felhasználó után nem kémkedő böngészők fejlesztését.
Nem csak az Explorer és a Microsoft hirdetési részlege között lehetnek ilyen konfliktusok, hiszen az összes nagy böngésző online hirdetésekből befolyó pénzből készül. A Chrome mögött álló Google fő bevételi forrása az évi 25 milliárdot hozó hirdetéskiszolgáló rendszer, ami áttételesen a Firefox és az Opera fejlesztésének forrása is (a Google tízmilliókat fizet azért, hogy alapértelmezett kereső legyen a böngészőkben), a Safari pedig az iPhone-ra és iPadre hirdetéseket szállító iAd rendszerrel fonódott össze.