Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Üzlet a hálón

2000.11.28. 13:16
Az IBM szakemberei 1997-ben - saját használatra - új kifejezést vezettek be informatikai stratégiájuk jelölésére. A kifejezés így szólt: e-business. Az amerikai számítástechnikai és informatikai óriáscég fejlesztőinek szóleleménye rövid idő alatt világszerte használatossá vált. Az e-business fogalomkörébe beletartozik vagy beleérthető minden olyan üzlet és üzleti kapcsolat, amelyben a feleket elektronikus távközlési technika köti össze. A Taylor Nelson Sofres Modus piackutató cég felmérése szerint a magyar vállalatok egyre nagyobb hányada tervezi az elektronikus üzleti tevékenység megkezdését.
,,Öt éven belül minden vállalat saját szolgálatába állítja az internetet, ellenkező esetben az összes vállalat megszűnik" - állította nemrégiben Andy Grove, az Intel elnöke. A vélekedés vaskosan túlzónak tűnik, de a hírneves cég elnökének szándéka nyilván az volt, hogy felhívja az amerikai és a nemzetközi közvélemény figyelmét az internet immár különleges üzleti jelentőségére.

A statisztikák azt mutatják, hogy az e-business a világgazdaság leggyorsabban fejlődő területe, illetve - helyesebb ha így fogalmazunk - az elektronikus úton lebonyolítható üzletek száma és értéke a gazdaság valamennyi ágazatában rendkívül gyorsan emelkedik.

B2C, B2B

Az e-boltok forgalma
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy 4323 milliárd forint volt. A Carnation Research 160 millióra becsülte az online boltok forgalmát, erre az évre pedig mintegy 1,5 milliárd forintos forgalmat vár. A Sense/Net Consulting becslései szerint tavaly a magyar internetezők összesen mintegy 10 millió forintnyi árut vásároltak bankkártyájukkal az interneten keresztül.
A folyamat Magyarországon is követhető, jóllehet az elektronikus úton kötött tényleges üzletek összértékének aránya a teljes forgalomhoz képest még szerény, egy százalék alatt van. A Taylor Nelson Sofres Modus Kft. (TNS), a francia-brit piackutató hálózat magyarországi vállalatának negyedévenként ismétlődő kérdőíves felmérései azt mutatják, hogy a cégek mind nagyobb és gyorsuló ütemben növekvő hányada tervezi az elektronikus üzleti tevékenység megkezdését.

Ennek kétféle formája ismert: a cégek és közvetlenül a fogyasztók, valamint a cégek és cégek közötti üzleti kapcsolat. A szakzsargon az előbbit B2C (business to commerce, vagyis cég-fogyasztó), utóbbit B2B (business to business, tehát cég-cég üzleti kapcsolat) jelöléssel illeti.

Az elektronikus piacon, illetve a világhálón megjelenő cégek többségükben az B2C üzlettel kezdtek (így volt ez a hazai piacon is), mert ez volt az olcsóbb, s aki hamar megjelent a piacon, az sokáig megőrizhette előnyét. Ám amint arra Andrási Tamás, a TNS kutatási igazgatója rámutatott, a B2C üzlet magyarországi bővülésének számos akadálya is van még. Egyfelől viszonylag alacsony a számítógépet birtokló családok aránya, s közülük is csak kevés, a felnőtt népesség mindössze tíz százaléka használja havonta legalább egyszer az internetet. (Közülük csak 25 százaléknyi az otthoni felhasználó. Internetkapcsolat a háztartásoknak csupán 2-3 százalékában van.)

A lakosság által használt gépek jelentős része ugyanis nem alkalmas a csatlakoztatásra, másfelől pedig a távközlési hálózat nem eléggé fejlett, nem eléggé sűrű, s a hálózat kapacitása több országrészben kisebb a kelleténél. Ugyanakkor az internet használóinak egyelőre mindössze egy százaléka vásárol is a hálón.

Nyírő András közgazdász, az Online Marketing Ügynökség vezetője szerint ennek elsődleges oka a bizonytalanság: a vevők egyelőre nem mindig lehetnek biztosak abban, hogy a megrendelt árut kapják meg a remélt minőségben. Kétségesek az ehhez kötődő és a szállítással kapcsolatos garanciák is. Néha jogos, néha alaptalan aggodalmak kísérik a fizetést is mind a szállítók, mind a vevők oldaláról. Az interneten forgalmazó üzletek leginkább könyveket, CD-ket, számítógépes programokat, belépőjegyeket és élelmiszert forgalmaznak. Ezek viszonylag szerény értékű áruk, kisebb a veszteség kockázata. Mindazonáltal a forgalom nő, az idén eléri, sőt talán már el is érte az egy milliárd forintot.

A magyar vállalkozások 80 százalékának van internet-kapcsolata

Erre persze nem csak és nem is elsősorban azért van szükség, hogy a felnőtté váló gyerekek később mind többet és magabiztosabban vásárolhassanak az interneten, hanem azért, mert az internet lassacskán a mindennapi élet része lesz. Az üzleti életben pedig, ahol valamilyen minőségben mindenki megfordul, már most is a kommunikáció egyik legfontosabb csatornája, s a következő évek során szerepe mindinkább nő.

A TNS felmérései szerint az idén az év vége táján a magyarországi vállalkozásoknak csaknem 80 százalékának van internet-kapcsolata. A nagyobb vállalatok jószerint mindegyike bír internet-összeköttetéssel, de a legkisebbek cégek közül is több mint 60 százalék már használja valamire a világhálót.

A cégek 10 százaléka részese a B2C vagy/és a B2B üzletnek

Az internet-kapcsolat persze önmagában még nem egyenértékű az e-businessben való részvétellel. A cégeknek összesen mintegy 10 százaléka részese a B2C vagy/és a B2B üzletnek. A TNS kutatások szerint a nagyoknak is csak 12-13 százaléka üzletel a hálón. Az viszont tény, hogy a kisvállalkozások 18-20, a közepes vállalkozások 8-10 és a nagy cégek 13-15 százaléka tervezi az internet üzleti célú alkalmazását. A világhálónak - sorrendben - az értékesítésben, a beszerzésben, a marketingben, illetve az ügyfélszolgálatban és a menedzsmentnek szóló információ-szolgáltatásban lesz mind erősebb szerepe a cégek életében.

Ám a kutatások arra is rávilágítottak, hogy a magyarországi vállalatoknál a szándékok és konkrét fejlesztési tervek ellenére valójában még elég nagy a bizonytalanság az internet használatát, használhatóságát illetően. A cégek 26 százaléka szerint ügyfeleik állítólag nem igénylik az on-line vásárlás lehetőségét, 23-24 százalékuk szerint a háló nem elég biztonságos, mások szerint hiányos az e-business jogi szabályozása, nem tudják hatékonyan kihasználni előnyeit, alkalmazása költséges és a pénzügyi műveletek a hálón nem biztonságosak. A cégeknek csak 21 százaléka találta úgy, hogy az online business Magyarországon is akadálytalanul bővülhet.

A cégek 90 százaléka levelezésre használja az internetet

E vélekedéseket más oldalról hitelesen alátámasztják a TNS más megközelítésű vizsgálódásai. A magyarországi cégek 90 százaléka az internetet leginkább levelezésre használja. Második helyen áll a böngészők csapata (68 százalék). Ez utóbbi műveletbe természetesen sok minden belefér. Ha a böngészés során a vállalat hasznára váló pénzügyi-gazdasági információk megszerzése a cél, akkor a szörfözésben nincs semmi kivetnivaló.

Talán más megítélés alá esik a szexoldalak fürkészése munkaidő alatt, de egyes nemzetközi felmérések az mutatják: helyesebb, ha a cégvezetés engedi a dolgozókat böngészni, mert így jobban elsajátítják a háló használatának fogásait, könnyebben eligazodnak az oldalakon, s szükséghez képest gyorsabban megtalálják a munkájukhoz valóban szükséges információkat. (Más kérdés, hogy ez a cégnek okoz-e többletköltségeket.)

Mindenesetre a szükséges információk felkutatása a harmadik legfontosabb cél a cégeknél. Negyedik helyen áll az ügyfelekkel folytatott kommunikáció, ez követi sorrendben a piac más szereplőivel való kapcsolattartás, szoftverek letöltése, adatbázisok használata, a beszállítókkal folytatott kommunikáció, a reklámozás, faxüzenetek fogadása és továbbítása.

A cégeknek legalább harminc százaléka e tevékenységekre (is) használja a hálót. De már húsz százalék alatt van azon vállalatok száma, amelyek a cég központjától, telephelyétől távol dolgozó munkatársakkal interneten tartják a kapcsolatot, 15 százalékuk használja a hálót beszerzésre illetve úgynevezett multimédiás alkalmazásokra, s még szerényebb azon cégek aránya, amelyek az internet segítségével telefonálnak, vagy amelyek itt árut adnak el és amelyek a hálón álláshirdetéseket tesznek közzé.

Az intranetet (vállalaton belüli elektronikus kommunikációs háló) használók aránya 3-5 százalék, de alkalmazását sok cég tervezi. Az extranet (a cég ügyfeleivel kiépített elektronikus kommunikációs háló) alkalmazóinak aránya még kisebb, s használatát leginkább nagyvállalatok tervezik.

A magyar cégek idén egymilliárdot költöttek online reklámokra

Ezzel együtt a nagyvilágban észlelhető fejlődési tendenciák, de a magyarországi trendek is bizonyítják: az online üzleti forgalom a közeli jövőben rendkívül gyorsan bővül majd. A világ cégei csak az idén 7 milliárd dollárt online reklámokra költöttek el, s az előrejelzések szerint 2005-re az online reklámra fordított kiadások összege 27-28 milliárd dollár lesz (forrás: Jupiter Internet Advertising).

A Magyar Reklámszövetség és a Carnation Research adatai szerint az idén a hazai cégek már legalább egy milliárd forintot költenek a hálón közzétett reklámokra. (Ilyen kiadás az idén az első negyedévben még csak 200 millió forint volt.) Nyírő András szerint a cégeket meg kell tanítani az internet használatára. A szakértők abban segítenek, hogy a vállalatok élhessenek a háló adta lehetőségekkel. Világos ugyanis, hogy a világhálónak megvannak a maga technikai-szakmai titkai, s a piacon jelen levő cégek szakértőinek is megvannak a maguk hagyományos ágazati-szakmai fortélyai. Az új gazdaságban azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek vezetői és alkalmazottai képesek a szorosan vett szakmai-ágazati ismereteknek és a világháló speciális követelményeinek az ötvözésére.