Ambrus
-7 °C
3 °C

Távol vagyunk e-Európától

2004.10.15. 13:01
Komoly fejlesztésekre van szükség az Európai Unióhoz májusban csatlakozott országokban, hogy megfeleljenek az elektronikus érettség terén támasztott követelményeknek. Magyarország egy közelmúltban megjelent felmérés szerint az információs társadalom építése szempontjából a legkevésbé fejlett uniós tagok közé tartozik.
A közösség tagállamai 2002 júniusában fogadták el az e-Europe 2005 akciótervet, melynek fő célkitűzése, hogy az EU valamennyi polgára az információs társadalom tagjává válhasson. A program megvalósítása során az egyes tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az üzleti és a civil szférában egyaránt széles körben alkalmazzák az internetes technológiákat, de a májusban csatlakozott tagok közül még a legfejlettebbeknek is jelentős fejlesztéseket kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy teljesíthessék a célkitűzéseket, derült ki a a vállalatirányítási rendszereket szállító német SAP megrendelésére készült tanulmányból.

Fejletlen a hazai infotársadalom

Magyarország az információs társadalom építése szempontjából a legkevésbé fejlett országok közé tartozik a felmérés adatai szerint. Hazánk mellett egy új tagország, Litvánia és három tagjelölt, Törökország, Bulgária és Románia került még ebbe a csoportba. Az eEurope akciótervben megfogalmazott célok megvalósításához ezekben az országokban még komoly fejlesztésekre van szükség, állítják a felmérést készítő INSEAD nemzetközi üzleti iskola kutatói.

A felmérés készítői három szempont - egyéni felhasználók, vállalkozások internetelérése és -használata, illetve az internetelérés költségei - alapján vizsgálták meg, hogy a jelenlegi huszonöt uniós tagállam és a három tagjelölt milyen eredményeket ért el az internet elterjedtségében és használatában.

Szélessávban jók vagyunk

A legfejlettebbek közé kizárólag észak- és nyugat-európai országok kerültek. A közösséghez májusban csatlakozottak közül Észtország van a legkedvezőbb helyzetben ezen a téren, az új tagok között Szlovénia és Ciprus követi a balti államot. Magyarország a többi kategóriához képest előkelőbb pozíciót ért el az internetelérése és használata terén, huszonegyedik a közösség országai között, megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát és a tanulmányban szereplő mindhárom tagjelöltet. Hazánka a szélessávú internet használata terén van a legkedvezőbb helyzetben, tizenötödik a listán. Az új tagok közül Észtországban a legelterjedtebb a szélessávú világhálós kapcsolat, azonban még a balti ország is elmarad a régi tizenöt tag átlagától. Ugyanakkor a tizenötök közül a dél-európaiak - Olaszország, Görögország és Portugália - jóval elmaradnak az átlagtól.

Az új tagországokban problémát okozhat a távközlési piac túlszabályozása, ami versenykorlátozó tényező, és egyértelműen a beruházások ellen hat. A távközlés liberalizációjának fontosságát mutatja, hogy az internet elterjedtsége azokban a posztkommunista országokban érte el a legmagasabb szintet, ahol a legkorábban és a legteljesebben megtörtént a piac felszabadítása, mint például Észtországban és Szlovéniában.

Online szolgáltatások és biztonság

A modern online közösségi szolgáltatások terén Dánia, Hollandia és Nagy-Britannia jutottak a legmagasabb szintre, míg az új tagok és a jelöltek közül Máltát és Törökországot találták a legfejlettebbnek a tanulmány készítői. A földközi-tengeri szigetállamban például a személyi igazolványok igénylése már interneten is megoldható. Az ügyfél a világhálón keresztül a megfelelő hatóságnak megadja a szükséges adatokat, amelyeket feldolgoznak, és az értesítés is online jön. A volt szocialista országok közül Észtország jutott a legelőkelőbb helyre. A balti államban a közelmúltban vezették be a nemzeti azonosító kártyát, és kialakítottak egy az azonosítást végző átfogó rendszert, a DigiDocot. A program sikerét mutatja, hogy 2004. január óta már több mint 360 ezer ID-kártyát adtak ki.

A dinamikusan fejlődő elektronikus kereskedelemben két kategóriát vizsgáltak a felmérést készítők, a vásárlás-eladás online lehetőségeit és a felkészültséget az új üzletelési módra. A legjobb eredményeket ezen a téren is észak-európai államok - Dánia, Svédország - és Nagy-Britannia érte el. Az új tagok közül Málta és Észtország szerepeltek jól, Magyarország a huszonnyolcas listán a huszonnegyedik helyre került.

A biztonságos informatikai környezet témakörében az internetelérés és e-kereskedelem biztonságát vizsgálták az INSEAD kutatói. Érdekes módon ezen a téren néhány, az összesítésben előkelő helyen lévő korábbi uniós tag - Svédország, Hollandia - viszonylag gyengén szerepeltek. Az új tagok közül csak Lengyel-, Lettország és Szlovákia mondhatja el magáról, hogy már megközelítették a 15-ök átlagát. A többi új uniós államnak és a jelölteknek még sok tennivalójuk van ezen a téren. A tanulmány készítői a felhasználók képzésében látják a megoldást. Azt tanácsolják ezen országok számára, hogy tanítsák meg az internetezőket a világháló kínálta lehetőségek mellett az annak használata során felmerülő biztonsági problémákra is.