Miklós
-7 °C
2 °C

E-mail marketing Európában

2001.05.04. 11:20
Az e-mail olyan, ma még alig kihasznált marketing eszköz, melynek valamennyi szakértő nagy jövőt jósol. A kéretlen kereskedelmi küldemény (magyarul spam) küldése viszont a lenézett és üldözendő internetes tevékenységek közé tartozik. Az e-mail marketing és a spamküldés elkülönítése az online üzletben ma a legfontosabb szabályozandó kérdések közé tartozik.
Az Európa Tanács 2001 januárjában publikált tanulmánya szerint Európát a közeljövőben eláraszthatják a kereskedelmi e-mailek. Hamarosan akármelyik e-mail marketing cég képes lesz akár napi 100 millió elektronikus levelet is postázni. Amennyiben csak 200 cég él is ezzel a lehetőséggel, a fogyasztókat napi 20 milliárd levéllel bombázzák majd.

Ha a világ minden internetezője "csak" 60 marketing e-mailt kap naponta, azok letöltése, kinyitása nagyjából 1 órát vesz igénybe. Az ET - tanulmány szerzői kiszámították, hogy átlagos havidíjjal és letöltési sebességgel számolva napi 15 marketing e-mail lehívása és kinyitása évi 28 dollárral terheli meg egy internetező pénztárcáját. Ha ezt megszorozzuk az internetezők összlétszámával, kiderül, hogy a kéretlen levelek 9,4 milliárd dollár pluszkiadást okoznak.

Az elmúlt öt évben a Európai Unióban számos terv készült annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a kéretlen elektronikus marketing rohamoktól. Ezek többsége az opt-out megközelítésre épít. A szabályozásnak ez a formája tehát megengedi a marketing e-mailek küldését, de a címzettnek meg kell adni a jogot, hogy elutasíthassa azokat, illetve megtiltsa címének továbbadását harmadik fél számára.

2000 júniusában fogadta el az EU azt az iránymutatást, mely szerint a kéretlen kereskedelmi e-maileknek "világosan és egyértelműen azonosíthatóknak kell lenniük". Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy azokat szűrni, egyetlen postafiókban összegyűjteni (és egyszerre kidobni) lehessen. Ugyanez az irat szól arról is, hogy a szolgáltatóknak jegyzékbe kell venni azokat a felhasználókat, akik nem kívánnak reklámüzeneteket kapni.

A szabályzások egyik központi kérése, hogy vajon az opt-out regisztráció elégséges-e. Egy tavaly novemberi EU-jelentés úgy foglal állást, hogy az e-mail címek nyilvános helyekről történő beszerzése átlépi a "tisztességes gyűjtés" határait. Ezért javasolják, hogy a kereskedelmi célzatú e-mailek küldőit kötelezzék a címzett előzetes engedélyének beszerzésére. Eddig csupán öt EU-tagállam (Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország, Németország) fogadta el az opt-in modellt, vagyis azt, hogy csak akkor küldhető marketing e-mail, ha a címzettek ebbe előzetesen beleegyeztek.

Üzleti szempontból ez az opt-in modell lényegesen értelmesebbnek tűnik, mint a kéretlen levelek küldözgetése. Több felmérés is bizonyítja, hogy a spamgyanús küldeményeket az internetezők több mint fele fel sem bontja. A rossz hatékonyság, a viszonylagos magas költség és felhasználók egyre erősödő önvédelmi mozgalmai miatt a marketingeseknek érdemes az opt-in stratégiákra koncentrálni.