Ambrus
-7 °C
3 °C

Az internet-hozzáférés piacának hazai tendenciái

2001.06.21. 10:57
A KÓD Gazdaság- és Médiakutató Intézet elemzése szerint az információs társadalom kibontakozásának és számos új gazdasági jelenség elterjedésének feltétele az internethasználat jelentős növekedése, de erre addig nincs lehetőség, amíg az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma el nem ér egy bizonyos "kritikus tömeget", ami hozzávetőlegesen 25 százalékot jelent. Ettől ma Magyarországon jó 10-12 százalékpontos lemaradásban vagyunk.
A KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet ez év tavaszán készült 1000 fős országos reprezentatív felvétele szerint a felnőtt lakosság 16 százaléka, vagyis 1.320.000 fő fér hozzá valamilyen módon a világhálóhoz. Bár a hozzáférések többsége még mindig munkahelyi és iskolai csatlakozás, az otthoni elérés szerepe dinamikusan növekszik. Jelenleg a háztartások 6 százalékában található internet. Az iskolában történő csatlakozás az elmúlt évben nem nőtt jelentős mértékben, a Sulinet program keretében mintegy 1300 középiskola és általános iskola kapcsolódik a netre, mely az Oktatási Minisztérium becslése szerint, az egyetemi hálózattal együtt, mintegy 380 ezer diák és tanár számára jelent internetezési lehetőséget.

A dial-up piac nagyobb része az Axeleróé

Figyelembe véve az ingyenes és az előfizetős szolgáltatások átfedéseit, a hazai dial-up piac csatlakozási pontjainak száma jelenleg meghaladja a 300 ezret a lakossági szegmensben (a becslés pontosságát korlátozza, hogy az ingyenes szolgáltatók nem tudják elkülöníteni a kisvállalati és az otthoni hozzáférést kiépítő ügyfeleket).

A vezető szolgáltató a Matávnet (új nevén Axelero), amely egyedül több mint 100 ezer előfizetőt tudhat magáénak, birtokolja a dial-up előfizetői piac több mint 50 százalékát.

2000 második fele jelentős változást hozott, hiszen két ingyenes szolgáltató - a Kiwwi és a Freestart - ebben az időszakban kezdte meg működését, és mára 140 ezer csatlakozási ponttal rendelkezik.

Bár az internetkapcsolatok száma komoly növekedésen ment keresztül az elmúlt 2-3 évben, a piac mérete abszolút értelemben még nem jelentős (10-12 milliárd Ft).

A szélessávú technológiák ismertsége alacsony

A KÓD áprilisban készített lakossági felvétele az alternatív, digitális és szélessávú megoldások elterjedésének esélyeit is vizsgálta. A legismertebb hozzáférési mód nem meglepő módon az analóg (72%), az ISDN-megoldásról már csak a megkérdezettek 52 százaléka hallott. Valamivel kevesebben tájékozottak a kábelhálózaton elérhető csatlakozás létezéséről (39%), míg a legkevesebben az ADSL-megoldásról hallottak: a válaszadók alig több mint egytizede.

A szélessávú elérést lehetővé tévő technológiák alacsony ismertsége nem jelenti azt, hogy a hozzáféréssel rendelkezők elégedettek lennének az általuk gyakran használt kapcsolat sebességével, és nem igényelnének esetenként gyorsabb internetezési lehetőséget. A kutatás tanúsága szerint a csoport csak közel 1/3-a tartja kielégítőnek az internet-hozzáférési sebességét, tehát a piacon lenne igény a nagyobb sávszélességű internetkapcsolatra.

Árérzékeny internetezők

A piac árelfogadó készségét vizsgálva a válaszadók átlagosan valamivel több mint 5400 Ft-ot tartanak "reálisnak" a havi összes internetköltséget tekintve. Természetesen az egyáltalán nem biztos, hogy ezen válaszadók tisztában vannak a piaci árakkal, de éppen ez adja az érték fontosságát, ugyanis egyfajta rezervációs árat jelent, a fogyasztó értékítéletét tükrözi.

A kutatás összehasonlította a különböző díjakért járó szolgáltatásokat. Az 5000 forintos költségtartományban a fizetendő összeg nagyobbik részét az előfizetés díja, kisebbiket a telefontarifa teszi ki. Magasabb tartományokban ez megfordul, a korlátlan előfizetések ára szolgáltatótól függően 4-8 ezer Ft havonta, ekkor intenzív használat esetén a költségek nagyobbik részét a telefontarifák teszik ki. Ezen segíthetnek az ADSL- és kábeltévé-csomagok, melyek viszonylag magas fix havi díjért korlátlan elérést és nagy sebességet nyújtanak.

A szélessávú szolgáltatás azonban - mint az az ismertetett adatokból kitűnik - egyenlőre rétegigényeket elégít ki, még a hozzáféréssel rendelkezők körében is. E csoport tagjainak 45 százaléka érdeklődik a kábel vagy az ADSL iránt, a kínált árak azonban csak a netezők ötöde esetén találkoznak a fogyasztói elvárásokkal (és a fizetési hajlandósággal).

A különböző kábeles és ADSL-csomagok ára ma 10 és 30 ezer forint között mozog, ezek közül kizárólag a 10-15 ezer Ft-os sávban találhatók tekinthetők versenyképesnek a lakossági piacon. A szélessávú szolgáltatások piacpotenciálja a hiányzó országos lefedettség és a még mindig gyér otthoni PC-ellátottság miatt legfeljebb 40-50 ezer háztartás.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.