Natália
-3 °C
7 °C

Mire viszi a Google?

2003.11.05. 12:06
Ha keresésről van szó, a Google a király. A cég tőzsdére készül: jövő tavasszal a Google papírjai lehetnek a dotkombukta utáni első "forró" internetes részvények. Ehhez persze a Microsoftnak is lesz pár szava.
A Google-t Sergey Brin és Larry Page alapította öt évvel ezelőtt. Brin és Page a Stanford Egyetemen lettek barátok. Közös céljuk volt, hogy minden addiginál jobb algoritmust tervezzenek egy internetes keresőhöz. Amikor végeztek a munkával, a terméket a googol nevű számról, (amelynek első számjegye egyes és száz nulla követi) Google-nak nevezték el.

A kereső rövid idő olyan sikeres lett, hogy márkaneve eligésedve befészkelte magát a főbb világnyelvekbe. A háziasszonyok recepteket gugliznak, a betegek pedig betegségüket guglizzák, hogy többet tudjanak a háziorvosnál, és így tovább.

Zseton nélkül nincs játék

Ennek az a magyarázata, hogy a Google hosszú ideje a legjobb és legnépszerűbb kereső. A felhasználók 75 százaléka Brin és Page algoritmusára bízza magát internetes adatásása során. Ráadásul az egyeduralkodó Google motorja működteti más egyeduralkodó portálok - a Yahoo! És az AOL - keresőit is.

Ez ugyebár nem kis erő és a Google közismert szilícium-völgyi kockázati befektetőket (John Doerrt és Michael Moritzot) tartalmazó igazgatótanácsa komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Google erejét pénzre váltsák.

2001-ben a Novelltől érkezett, akkor 46 esztendős Eric Schmidtet vezérigazgatóvá nevezték ki az akkor huszonéves alapítók. Schmidt a pénztermelési feladat megoldására a szponzorált linkeket választotta ki. A kereső így a napi kétszázmillió keresésben lebegő kulcsszavakra kevéssé hivalkodó dobozokban a hirdetők témába vágó honlapjainak linkjeit is kidobja.

A kontextuális hirdetésnek nevezett műfaj kétmilliárd dolláros reklámszeletén a Google a kaliforniai Overture hasonló megoldásával felez. Az elemzők szerint jó idők jönnek; a kontextuális hirdetés a felhasználóknak is bejött, így a kontextuális hirdetők süteménye 2006-ig ötmilliárd dollárra vastagszik.

Kereskedésbe vágynak

A Google a becslések szerint évi százötven millió dollár nyereséget termel és piaci értéke valahol tizenöt milliárd dollár körül lehet. A keresőnek azonban tovább kell jövedelmezőségre gyúrnia, ha utol szeretné érni az új gazdaság abszolút sztárját, a 37 milliárd dollár értékű eBayt.

A kiszivárgott információk szerint a Google vezetése azt tervezi, hogy jövő tavasszal nyílt részvénykibocsátással tőzsdére viszi a céget. Ha megvalósul, ez valószínűleg a szektor első nagy érdeklődésre számot tartó jegyzése lehet a dotkom bukta óta. A híresztelések nyomán azonban többen aggódnak a vállalatért, mint valaha.

Szumótörvény

Potenciális fenyegetés a kereső számára, hogy a Yahoo! az Overture-rel együttműködésben előre nem látható mértékben lesz képes kitúrni a Google-t a kontextuális hirdetési piacról. Egy kereső sorsát ráadásul rendkívül hamar lerövidítheti egy jobb konkurens algoritmus megjelenése.

Még komolyabb aggodalomra ad okot, hogy a cég mozgolódásaival felkeltette az ágazat tíztonnás gorillájának, a Microsoftnak a figyelmét. Minden szem Eric Schmidtre szegeződik, akinek a Novell élén már volt szerencséje a Microsoft útjába kerülni. A vezérigazgatótól mindenki azt kérdezi, nem fog-e Google a Netscape sorsára jutni.

A redmondi birodalom egyelőre lágyan pengeti a húrokat. Egyrészt közölte, hogy új, jobb keresési algoritmust fejleszt, amelyet jövő tavasszal fog bemutatni, körülbelül akkor, amikor a Google tőzsdére menne. Másrészt munkatársai felkeresték a Google-t egy beolvadási ajánlattal.

A cég vezetése egyelőre ellenállt az ajánlatnak. John Doerr és Michael Moritz egyaránt benne voltak a Netscape és a Yahoo! tőzsdére vitelében, így egészen biztosan értékes tapasztalatok birtokában vannak. Bizonyos elemzők szerint, ha arra kerül sor, a Google valószínűleg nem fog túl hamar összeroppanni az operációs rendszereken alapuló erőfölénnyel szemben. Bár ki tudja.