Natália
-3 °C
7 °C

Európa ötven év lemaradásban

2006.01.24. 10:36
Egy huszonhat mutatót használó nemrégiben készült felmérés szerint Európának körülbelül ötven évre van szüksége, hogy behozza az Egyesült Államokkal szembeni high-tech innovációs lemaradást. De ez még a jobbik eset, mert legalább stabil a - Japánnal összehasonlítva egyre nagyobb - szakadék.

Innováció és csúcstechnológia

Az Európai Innovációs Eredményjelző-tábla (European Innovation Scoreboard, EIS) felmérése a huszonöt tagállam mellett Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Romániára, Bulgáriára és Törökországra terjedt ki. Az innováció megítélésénél többek között olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a kutatásfejlesztésre fordított kiadások, szabadalmak, vagy a természet-, számítástudományi, illetve mérnöki szakokon végzett egyetemisták száma. Az eredmények nem az adott ország technológiai szintjére, hanem kifejezetten az innovációra vonatkoznak. A kettő természetesen szorosan összefügg egymással, hiszen az innovációs adottságok határozzák meg az alapkutatások piacképes technológiává válását, új munkahelyeket teremtenek, serkentik a gazdasági növekedést.

A huszonhat mutatót öt kategória és két főtéma (input, output) szerint csoportosították. Az inputot az innováció hajtóerői (5), a "tudástermelés" (5), valamint az innováció és a vállalkozó-szellem közötti kapcsolatok (6), míg az outputot az alkalmazások és a teljesítmény (5), továbbá a szellemi tulajdon (5) határozzák meg.

A bizonyítvány

Az összteljesítmény alapján négy kategóriába sorolták az országokat: élenjárók, átlagosan teljesítők, felzárkózók, végül a fokozatosan terepet vesztők.

Az elsőbe - az Egyesült Államokkal és Japánnal versenyképes - Svédország, Finnország, Németország, Dánia és a nem EU-tagállam Svájc tartoznak.

A másodikba a korábban jobban szereplő Egyesült Királyság és Írország mellett a Benelux-országok, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Izland kerültek.

Az új tagállamok többsége, valamint a szegényebb korábbiak a harmadik kategóriások: Csehország, Szlovénia, Magyarország, Málta, Ciprus, Lettország, Litvánia mellett Portugália és Görögország tartoznak a felzárkózók közé.

A negyediknél Spanyolország és (kisebb mértékben) Lengyelország (le)minősítése okoz meglepetést. A többiek: Észtország, Szlovákia, valamint a (még nem) nem uniós Románia, Bulgária és Törökország.

Ötvenévnyi kullogás

Nem várható rövidtávú konvergencia: hiába zárkózik fel sok állam, a folyamat nem zárul le 2010-ig. A jelenlegi teljesítmény és növekedési rátákat extrapolálva mindössze Magyarországról és Szlovéniáról állapítható meg, hogy húsz éven belül elérik az E25-átlagot. A többieknél lényegesen hosszabb, alkalmasint ötven évig (vagy tovább) elhúzódó folyamat prognosztizálható. Mindez együttesen eredményezi az (innovációra az európai háromszorosát költő) Egyesült Államokkal szembeni bő ötven év hátrányt. 2056-ban talán elérjük a szintjüket, Japánét viszont még akkor sem. Ráadásul a mindinkább információ- és kommunikációtechnológiai nagyhatalomnak számító Kína és India a kutatás és fejlesztés újabb világközpontjaivá válva, nemcsak az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok és Japán számára szintén komoly konkurenciát jelentenek.

"Az eredményjelző-tábla egyértelműen megmutatja, hogy többet kell tennünk az innovációért" - jelentette ki Gunter Verheugen. "Egyértelmű, hogy az innovatívabb szektoroknak magasabb a produktivitás-növekedési rátájuk."

Reszkess, Google

Mindez természetesen nem zárja ki, hogy az öreg kontinens több high tech területen világelső legyen. Az ambiciózus elképzeléseket még annyira sem. Chirac elnök például nemrég nyilatkozta, hogy egy, a Google uralmát megdöntő francia-német keresőmotor ötéves fejlesztését tervezik. Egyesek szerint a Boeing vezető szerepét megcélzó Airbus-álmok bejelentése óta ez "a legrosszabb, legőrültebb kijelentés."

Aztán az Airbus tényleg világelső lett. Sokáig úgy tűnt, a Boeing 2005-ben visszaszerzi trónját, de a decemberi eladások - 2003 óta zsinórban harmadszor - európai győzelemhez vezettek.

A GSM-standardnak köszönhetően, a mobil telefóniában szintén leköröztük a különböző szabványok konkurenciájától nyűglődő Egyesült Államokat.

Az európai Galileo globális helymeghatározó rendszer ugyancsak sikertörténetnek - ráadásul tengerentúli versenytársainál hatékonyabbnak is - ígérkezik.

Persze a Google elsőségét még nem kell félteni a francia-német szuperkeresőtől, mint ahogy az emberszabású japán robotok dominanciáját sem veszélyeztetik nagyra törő európai humanoidok.