Árpád
-2 °C
9 °C

A Synergon Informatikai Rt.: Felhőbe hanyatlott

2002.12.19. 12:01
Az egyik vezetőt fiktív számlák vásárlásáért lecsukták, egy másikat bennfentes kereskedelem miatt kirúgtak, a cég "arcát" adó menedzser pedig - három másik Synergon-vezetővel együtt - repülőszerencsétlenség áldozata lett tavaly nyáron. Akkor az elhunyt vezetőkkel együtt a céget is sokan temették, de hiába: ha jelentős felfelé ívelésnek nem is lehetünk tanúi, a Synergonnak sikerült megőriznie informatikai piaci pozícióit - nem kis részben állami megrendelések révén. A Synergon-részvények árfolyamát azonban befolyásolhatja a fiktív számlák vásárlásával kapcsolatos, nemrégiben elindult per lezárása, amikor is eldől: tényleg a Synergon vásárolt-e 2000 őszén 900 millió forintért fiktív számlákat.

Azt a két pilótaüléses gépet, amely a Lepp Gyula elnök-vezérigazgató vezette Kenes Marina Port Rt. tulajdonában volt, egy megállapodás értelmében Leppen kívül Kóka János, az Elender Üzleti Kommunikáció Rt. elnöke (és Leppel együtt résztulajdonosa), valamint a Synergon Informatikai Rt. volt elnök-vezérigazgatója, Gyurós Tibor használhatta. Utóbbi néhány hónappal a szerencsétlenség előtt szerezte meg jogosítványát. A használat feltétele többek között az volt, hogy a gépet Gittinger Péter pilóta - mellesleg mindhármójuk oktatója - kormányozhatja. Az utólag képtelennek tűnő ötlet, hogy a cég vezetése együtt utazzon egy olyan kisgéppel, amelynek menetideje nem gyorsabb a hivatalos Malév-járaténál (a sors fintoraként ráadásul egy időre esett a felszállás is), Gyuróstól származott. A Synergon életében amúgy nem volt ritka, hogy a cégvezetés együtt utazott valamilyen menetrend szerinti Boeing-gépen (főként a tőzsdére menetel előtti road show-k idején).

A repülőszerencsétlenség kivizsgálását a rendőrség még nem zárta le, de a Gittingert jól ismerő forrásunk úgy nyilatkozott: kizárt, hogy vészhelyzetben Gittinger ne vette volna át azonnal a gép vezetését. (Egy ilyen gépen a parancsnoki és a pilótaülésről egyaránt manőverezhető a repülő, és a parancsnoki székből bármikor átvehető az irányítás.) Sinkovics Ferenc, a Somogy megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője cáfolta a sajtóban eddig megjelent híreszteléseket, amelyek szerint Gyurós volt a pilóta, és a gép túlterhelt volt, illetve meghibásodott. A több mint egy éven át húzódó nyomozás annyit már megállapított, hogy ún. időjárás-baleset történt: a viharba került gép nem kerülhette el a katasztrófát. A Somogy megyei rendőrség most a szakértői véleményt várja arról, hogy milyen állapotban volt a gép a végzetes indulás előtt, vagyis hogy történt-e emberi mulasztás.

Az ügy lezárására nyár eleje óta újabb és újabb határidőt szab a rendőrség. A vizsgálat elhúzódásának hátterében minden bizonynyal az emberi mulasztás tényének, illetve jellegének megállapítása körüli huzavona áll - a biztosítás szempontjából ez a legfontosabb kérdés.

Információink szerint a szakértők úgy vélték, nem lett volna szabad felszállni. Vagyis a felelősség megállapításakor nem is az a kérdés, hogy ki vezette a gépet, hanem az, hogy ki döntött a visszaindulásról. Hogy ez Gyurós volt-e vagy más, feltehetőleg soha nem fogjuk megtudni. Erre a repülőn ülők általunk megkérdezett hozzátartozói közül senki sem tudta a választ, Gyurós felesége sem, aki viszont elmondta: nem volt aznap estére programjuk, Gyurós Zágrábból hazatelefonálva azt mondta, örül, hogy lesz egy nyugodt estéje. (Gyurós Tiborról lásd keretes írásunkat.)

A repülőgép zuhanását megelőzte a cég értékének mélyrepülése. Az 1997-es alakuláskor még úgy tűnt, hogy

a Synergon egyike lehet

annak a két-három magyar informatikai cégnek, amely nevet és piacot szerezhet a multinacionális vállalatok mellett. A Szalóczy Zsolt és Czakó Ferenc irányította, fényvezetős kábeleket hálózatba integráló Optotrans Kommunikációs Rt. 1997-ben vásárolta meg a számítógéprendszereket szállító Rolitron Informatika Rt.-t, és így jött létre a Synergon. A Rolitront Gyurós Tibor vezette azzal a Rózsahegyi Lászlóval együtt, akinek neve az országos vényellenőrzési rendszer bevezetése kapcsán híresült el. (A Rolitron-csoporthoz tartozó Hi-Care Kereskedelmi és Befektetési Kft. 1995-ben egy teljesen használhatatlan vényellenőrző rendszert szállított az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, amely azt átvette és kifizette, így tapsolva el az adófizetők pénzéből 250 millió forintot. A Hi-Care egy évvel korábban kamatostul visszafizetett egy magánklinika helyett 150 millió forintot az egészségbiztosítónak, amely szabálytalanul utalta ki a pénzt.) Rózsahegyinek a Synergonhoz már nem volt köze, a fúziókor eladta saját részesedését.

A Synergon fő tevékenységi köre kezdetektől fogva a rendszerintegráció volt: a megbízók informatikai és kommunikációs rendszereinek megtervezése és kiépítése, esetleg a működtetés felügyelete. E tevékenység jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a hardver- vagy szoftverkereskedelem, mert több a hozzáadott érték, ráadásul a cég alapításakor kevés informatikai vállalat foglalkozott rendszerintegrációval.

A repülőszerencsétlenségben elhunyt Synergon-vezetők

Gyurós Tibor (38), a Synergon Informatika Rt. vezérigazgatója, az igazgatóság elnöke;

Lakatos Levente (32), a Synergon Informatika Rt. vezérigazgató-helyettese;

Völgyes Iván (65), a Synergon igazgatóságának tagja, a General Electric magyarországi főtanácsadója, a Lockheed Martin magyarországi főtanácsosa;

Felkai András (45), a Synergon igazgatóságának tagja, az Inter-Európa Bank ügyvezetője és igazgatóságának tagja.

A Synergonban 11,2 százalékos részesedése volt Czakónak is és Szalóczynak is, kettejük közös cége további 15,2 százalékot tulajdonolt, míg Gyurós jegyezte a legkisebb hányadot, 4,7 százalékot. (Az arányok abból adódtak, hogy kinek mennyi tulajdona volt a régi cégekben, illetve hogy azok milyen arányban szerepeltek a jogutód Synergon tőkéjében.)

A profilbővítést már alig egy évvel az alakulás után megkezdte a cég: 1998-ban 600 millió forintért megvásárolták a vállalatirányítási szoftvereket gyártó német SAP tanácsadási üzletágát, az SAP Quality Consultingot, majd 130 millióért a banki és pénzügyi szoftvereket szállító Integra Informatika Rt.-t. Ez utóbbit egy év múlva beszerzési áron eladták az eredeti tulajdonosoknak, miután több száz millió forintot hiábavalóan ruháztak be a fejlesztésébe. 2000-ben indultak el a nemzetközi felvásárlások: a horvát Span d. o. o. rendszerintegrátor cégben, illetve a cseh Infinityben szerzett többségi tulajdont a Synergon. (Az akvizíciók pénzügyi részleteit azóta is titokban tartják.) Az eredeti üzletpolitika jóval nagyratörőbb volt: a Synergon Romániában és Lengyelországban is pozíciót kívánt szerezni, de ezekben az országokban a beruházások - a kedvezőtlen piaci trendre hivatkozva - elmaradtak. (Azóta a leányvállalatokban tovább növelte részesedését a cég: a Spanban idén áprilisban 51-ről 68,1 százalékra, az Infinityben pedig júliusban 50-ről 67 százalékra.)

A hazai informatikai vállalatok közül

elsőként e társaság ment tőzsdére

(a BUX mellett a londoni elektronikus tőzsdén, a SEAQ-on is volt nyilvános részvénykibocsátás), méghozzá a lehető legjobbkor: 1999-ben, az informatikai piacból való befektetői kiábrándulás előtt. Ebben két kockázati tőketársaság volt segítségére: az Advent Private Equity Fund és az Equinox Ventures Befektetési Tanácsadó Kft. összesen 8 millió dollárt fektetett 1998-ban a cégbe, majd részesedésüket a nyilvános kibocsátás előtt eladták. A 2700 forint/darab áron kibocsátott részvények a jegyzés ideje alatt 10,8 milliárd forint értékben keltek el.

A regionális terjeszkedés megkezdésének és megtorpanásának éve, 2000 egyben a Synergon zuhanórepülésének kezdete is: októberben Szalóczyt közel 900 millió forintos adócsalás vádjával letartóztatta a rendőrség. A cégvezér 15 hónapot börtönben töltött, azóta szabadlábon védekezhet. Nemrég indult a per, amelyben a fő vádlott az a Baranya megyei vállalkozás, amely több mint egymilliárd forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat. (A perben maga a Synergon nem érintett, csak Szalóczy.)

Szalóczy letartóztatása után egy hónappal a cég kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Stanga Gyula bennfentes részvényügyletbe keveredett. Az általános piacszűkülés, a Szalóczy-ügy miatti hírnévveszteség kedvezőtlen megítélést, a részvények árfolyamának radikális csökkenését hozta. Ennek ellenpontozására jól jött a Vivendivel tíz évre szóló keretszerződés (amelynek értelmében a rendszerintegrátor cég végzi a Vivendi szolgáltatási hálózatának kiépítését, és részt vesz az üzemeltetésben is). Stanga a szerződésről meglévő bennfentes információit kihasználva még a hír publikálása előtt jól bevásárolt cége részvényeiből, majd decemberben 3 millió forint haszonnal túladott rajtuk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a haszon duplájára büntette Stangát.

2001 januárjában a Szalóczy helyére kinevezett Antal József vezérigazgató keveredett bennfentes részvényügyletbe, majd lemondott tisztéről. Antal kívülről jött ember volt, őt könnyen ejtette a Synergon. Stangát azonban - noha a piaci etika így kívánta volna - nem távolították el; informátoraink szerint azért, mert a kezdetektől jelen van, és mindent tud a cégről.

Míg 1998-ban a Synergonnak 818 millió forint volt az adózás előtti nyeresége, addig 2000-ben már 668 millió vesztesége volt, amit tavalyra sikerült 547 millióra csökkenteni. Idén az első fél év vesztesége 117 millió. A Synergon-részvény értéke a cég és az informatikai ipar fénykorában 4000 forint körül volt - jelenleg 600 forint körül mozog.

A botrányok és a kedvezőtlen piaci trendek miatt az új évezredre hitelét vesztett cég talán már

2001-re talpra állhatott volna,

ha nem jön közbe a tavalyi tragédia. A cég belső életében azóta már megtörtént a sokk feldolgozása, kialakult az új vezetési rend, amelyben Gyurós szerepét Czakó vette át. Nyár óta egyre több megbízást kap a cég. Ezek közül kiemelkedik a MÁV Rt. tendere, amelyen a Synergon, a Hídépítő és a Csőszer által létrehozott konzorcium egymilliárd forint értékű megbízást nyert két évre. 8-900 millió forint a Synergon árbevétele, és a cég információi szerint ennek jelentős része még az év vége előtt befolyik. Az új kormányzatban megbízást kapott a Synergon szóvivője, Keszthelyi András, aki május óta a Kormányzati Kommunikációs Központ igazgatójaként dolgozik. Júliusban a cég megnyerte a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának tenderét annak új, integrált ügyviteli rendszere bevezetésére, közel 300 millió forint értékben, ezt követte egy 150 milliós szerződés a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.-vel, majd egy 250 milliós a Démász Rt.-vel. Eközben a cég folyamatosan nyit a kis- és középvállalatok felé új termékével, az Officium nevű informatikai rendszerrel, amelyet a vállalkozások az üzemeltetéssel együtt bérelhetnek a Synergontól. A menedzsment tervei szerint ez a szektor három év múlva a cég árbevételének felét adja. A Synergon név azonban a menedzserpiacon nem cseng jól: a már említett személyi ügyek, illetve a kétes hírű vezetők miatt a fejvadászcégek manapság nemigen látnak benne nagy karrierlehetőséget a közép- és felső vezetők számára.

Karády Luca
Tormássy Éva

A megátalkodott menedzser

"Genetikusan rosszul vagyok kódolva, hiányzik belőlem a veszélyérzet" - ezt a mondatot gyakran hallották Gyurós Tibor kollégái főnökük szájából. Környezetében mindenki tudta róla, hogy imádja az extrém sportokat, és sokak szerint a vesztét is ez a magatartás okozta.

1963-ban született Mosonmagyaróvárott, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte. Mindig sokat sportolt: gimnazista korában kézilabdázott, később beleszeretett a vitorlázásba, nyaranta szörfözni és búvárkodni, telenként pedig snow-boardozni és síelni járt. A szörfben imádta a nagy szelet, a síelésben pedig a fekete pályát. "Az első lifttel ment fel, s az utolsó liftig síelt szinte megállás nélkül" - mondta róla egy volt kollégája.

A repülés viszonylag új szenvedélye volt: 2000-ben döntött úgy, hogy megtanul kisgépet vezetni, és néhány hónappal a tragikus kimenetelű baleset előtt szerezte meg a jogosítványát. A legtöbben - minden hivatalos állítás ellenére - mélységesen meg vannak győződve arról, hogy a másfél évvel ezelőtti halálos éjszakán ő vezette a Cessnát. "Tibort az ölte meg, hogy azt hitte magáról: sérthetetlen" - mondta az eset kapcsán egy közeli jó barátja.

Gyurósról beszélve egyébként több emberrel is megtörtént, hogy jelen időben nyilatkoztak róla, majd hirtelen észbe kaptak, s szabadkozni kezdtek: bocsánat, olyan, mintha élne. Prószéky Gábor, a Morphologic vezérigazgatója, az immáron Gyurós Tibor nevére átkeresztelt "Az év informatikai menedzsere" díj átvételekor, idén tavasszal zavarba jött, mondván, hogy élő emberről nem szokás díjat elnevezni. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelynek Gyurós 1991 óta alapító tagja, majd 1994-től haláláig elnöke volt, a tragédiát követően így emlékezett meg volt elnökéről: "A magyar informatika elvesztette azt az embert, aki a cégek sokaságából először közösséget, majd a közösségből érdek-képviseleti, szakmapolitikai lobbierőt formált." A 2002-es kormányalakításnál is gyakran szóba került a neve: ideális informatikai miniszter lehetett volna.

Ezt a hírnevet Gyurós leginkább karizmatikusságának, energikusságának és kiváló empatikus készségének köszönhette. Sokak szerint a Synergonban vagy éppen az általa irányított IVSZ-ben is akadnak hasonló kvalitású emberek, akik azonban személyiségük okán a szürke eminenciás szerepére ítéltettek a kirakatember Gyurós mellett. Stílusa lehengerlő volt, beosztottainak irányt tudott mutatni, s ő volt az, aki újra és újra el tudta velük hitetni, hogy a nehézségek ellenére is érdemes hinni a cégben.

A synergonos cégkultúrát jól érzékelteti, hogy a három cégvezető - Szalóczy Zsolt, Czakó Ferenc és Gyurós Tibor - egy szobán osztozkodott. Informátoraink szerint azonban hármójuk közt mindvégig jellemző volt a kiegyensúlyozatlanság: Szalóczy és Czakó sokkal közelebb volt egymáshoz, mint Gyuróshoz. Szimbolikus jelentőségű, hogy egy céges évfordulón, ahol mindhárman beszédet mondtak, Szalóczy és Czakó kölcsönösen méltatta egymás munkásságát, de Gyuróst egyikük sem említette meg. Kettejük barátságát az ELTE fizikus szakán eltöltött közös évek alapozták meg, az Optotrans menedzsmentjében végzett együttes munka pedig csak megerősítette. Czakó nyolcadikos kora óta laza barátságot ápolt ugyan Gyuróssal, de hármasban csak 1991-1992 táján találkoztak, amikor az Optotrans és a Rolitron üzleti kapcsolatba került. Már akkor látszott, hogy Gyurós vezetésre termett, s amikor a Rolitron menedzsmentje rossz vezetői magatartása miatt arra kényszerítette a fő tulajdonos vezérigazgatót, Rózsahegyi Lászlót, hogy vonuljon háttérbe, akkor Gyuróst választották ki maguk közül vezérigazgatónak.Gyurósnak a menedzsment volt a hobbija is. Többször nyilatkozta, hogy elsősorban menedzsernek tekinti magát, s csak másodsorban cégtulajdonosnak. Inkább az ötletekben volt jó, mint a megvalósításukban: ezt szívesebben hagyta munkatársaira. Igazi feladata a lobbizás és a kapcsolattartás volt. A nagy víziókról híres Gyurósnak az angolszász típusú menedzser volt az ideálja. Amikor a cégnek rosszul ment, nem cserélte le ötéves Volvóját új autóra, mondván, ilyenkor neki sem kell új autóval hivalkodni. Szabadidejében is gyakran olvasott menedzsmentről szóló könyveket, menedzseréletrajzokat. Érdekelte, hogy a sikeres emberek miként jutottak a "csúcsra". Állandóan képezte magát, minden egyes beszédében amerikai módra bedobott egy általa odaillőnek tartott idézetet. Leggyakrabban példaképeire, Jack Welchre, a General Electric és Louis Gerstnerre, az IBM első emberére hivatkozott. Egyik közvetlen kollégája szerint elképesztő volt, ahogy nemzetközi kapcsolatait ápolta: "Nem azért hivatkozott az IBM vagy a Microsoft vezetőivel folytatott beszélgetéseire, mert fel akart vágni. Azt akarta megmutatni, hogy ezek is hús-vér emberek, és nekünk, egy kis kelet-európai cégnek is sikerülhet az, ami nekik. Csak hinnünk kell ebben, és keményen meg kell érte dolgoznunk."

Miközben Gyurós nemzetközi példákat hozott és kifelé igencsak hirdette a transzparenciát, a hétköznapokban bizonyos "fizetési trükkök" felett - hivatkozva a kelet-európai realitásokra - minden további nélkül szemet hunyt. "Másképp nem is lehet egy magyar informatikai cég versenyképes, Gyurósnak pedig az volt az álma, hogy ez a cég nemcsak talpon marad, de ki is ugrik a mezőnyből, és egy kelet-európai regionális sikersztorivá növi ki magát" - mondta egy volt kollégája. Ezt azonban Gyurós Tibor nem érhette meg.

Forrás: Magyar Narancs

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!