Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Tőzsdére megy a kereső

2004.04.14. 15:22
Kapcsolódó cikkek (1)
Az internetes keresők piacán egy jó ötlettel, némi kockázati tőkével és működőképes üzleti modellel néhány év alatt szinte egyeduralkodóvá vált Google a dotkom-csőd óta az első olyan internetes vállalat, amely nyilvános részvénykibocsátásra készül. A tét magas: a Google sikere véget vethet a technológiai szektor évek óta tartó alulértékeltségének, és mások előtt is megnyithatja a tőzsdére vezető utat.

A televízióban magát soha nem hirdető, ám a BrandChannel.com tavalyi "Az év márkája" szavazásán az Apple és a Coca-Cola legyőzésével első helyre befutott Google neve mára az internetes keresés szinonimájává lett, az amerikai nyelvészek szövetsége 2002-ben a "to google" igét választotta az év leghasznosabb új szavának. A céget a Stanford Egyetem két hallgatója, Sergey Brin és Larry Page alapította 1998-ban, a saját fejlesztésű algoritmusra alapozott keresőt a legnagyobb elnevezett szám, a googol (melynek első számjegye egy, amit száz nulla követ) után Google-nek keresztelték el. A keresőszolgáltatásokkal akkor már zsúfolt piacon néhány év alatt piacvezetővé, mára 75 százalékos részesedéssel, 6 milliárd indexelt weboldallal szinte egyeduralkodóvá vált cég sikerét egyetlen jó ötlet alapozta meg: az alapítók által kiagyalt algoritmus minden korábbinál használhatóbb sorrendben tálalja a keresés eredményeit.

A Google előtti keresők a keresett szó vagy kifejezés előfordulási gyakorisága alapján rendezték sorba a találatokat, így a keresés szempontjából fontos weboldalak gyakran elsikkadtak a több tíz ezer találat között. Brin és Page a relevancia kérdésével bíbelődve arra jutottak, hogy ki kell használni a rendszerben rejtőző, több száz millió felhasználó által összehordott tudást, és ez a tudás a keresés szempontjából a linkekben rejtőzik. Minél fontosabb egy oldal az adott téma szempontjából, annál többen helyeznek el saját oldalaikon az erre az oldalra mutató linkeket - okoskodtak Brinék -, tehát a sorrend megállapításánál az oldalak hivatkozásainak számát kell figyelembe venni. Az ötlet fényesen bevált: a Google - megint csak a felhasználók százmilliói szerint - minden korábbinál relevánsabb találatokat ad, így gyorsan kiszorította elődeit. Ma a világ ötödik leglátogatottabb weboldala, csak olyan összetett internetportálok előzik meg, mint a Yahoo, az MSN, az AOL és az eBay, az iparág óriásai.

A vetélytársak nem tapsolták meg a klasszikus recept alapján, a család, barátok és a Szilícium-völgy legismertebb kockázati tőkebefektetői által összedobott egymillió dollárból induló, ma tizenöt-húsz milliárd dollárra becsült piaci értékű vállalat sikerét. A Yahoo és a Microsoft portáljai korábban a Google keresőjét licencelték, így felhasználók tízmillióit veszíthetik, miután mindkét vállalat saját technológiát fejlesztett erre a célra, és szakítottak a Google-lal. A Microsoft a Linux nyílt forráskódú operációs rendszer mellett a Google-tól tart leginkább, tavaly ősszel nagyvonalú felvásárlási ajánlatot is tett neki, aminek a cég ellenállt. Elemzők szerint ezután a Google könynyen az egykor legnépszerűbb böngészőprogramot fejlesztő Netscape sorsára juthat: ha a Microsoft saját fejlesztésű keresőjét, a Google-hoz hasonló elven működő MSNBotot beépíti a Windows operációs rendszerbe, hosszú távon kiránthatja alóluk a talajt.

A Google a kialakult helyzetben előremenekül, és komplex, minden fontos internetes szolgáltatást nyújtó portállá kívánja alakítani a keresőt. A huszonéves alapítók még 2001-ben átcsábították vezérigazgatónak a Novelltől az iparág egyik legsikeresebb menedzserét, Eric Schmidtet, aki a szponzorált linkek - a keresési eredmények mellett megjelenő, nem erőszakos, ám a keresett témába vágó fizetett hivatkozások - bevezetésével nyereségessé tette a vállalatot. A kontextuális hirdetések kétmilliárd dolláros piacán a Google a Yahoo által favorizált Overture hasonló megoldásával osztozik; a torta értéke elemzők szerint 2006-ra az ötmilliárd dollárt is elérheti. Az univerzális portállá alakulás érdekében a Google egyre több speciális funkciót telepít - ilyen például a képkereső Google Images, a hírkereső Google News, a termékkereső Froogle - és vásárol: megvette például a legnagyobb internetes fórumrendszer, a Usenet teljes archívumát üzemeltető Deja.comot és a legnépszerűbb webnapló-szolgáltató Blogger.comot is. A legfrissebb hírek szerint tesztelési fázisban van a minden vetélytársánál nagyobb, egy gigabyte-os tárhelyet kínáló ingyenes e-mail szolgáltatása, a Gmail, amit hamarosan elindítanak.

A Google tőzsdére lépését "valamikor 2004 tavaszán" tervezik a tulajdonosok, köztük John Doerr és Michael Moritz, a Szilícium-völgy legrutinosabb kockázati tőkései, akik a Netscape és a Yahoo tőzsdére vitelében is részt vettek. A találgatások fél éve folynak, az amerikai lapok pedig máris "az évtized nyilvános részvénykibocsátásaként" emlegetik az eseményt. A várakozások szerint a Google tőzsdei bemutatkozása új lendületet adhat a dotkom-bukás óta alulértékelt technológiai szektornak, pesszimista hangok szerint akár egy új high-tech lufit is kövérre fújhat. Annyi mindenesetre biztosra vehető, hogy a Google árnyékában több tucat kisebb, ám szintén sikeres internetvállalat várakozik ugrásra készen a megfelelő pillanatra, hogy dollármilliárdokat söpörjön be a részvénypiacról.

Bodoky Tamás

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.