Judit
3 °C
6 °C

Moziban már nem éri meg filmet másolni

2005.06.08. 07:52
A mozikban még jutalmat ajánlanak az illegális másolókat rajta kapók részére, a fekete filmkereskedelem azonban a szinkronstúdiókból indul ki és öt-hat milliárd forintos kárt okoz évente.

A szélessávú internet-előfizetések számának növekedésével Magyarországon is egyre terjed a zene-, szoftver- és filmletöltés legnépszerűbb formája, a fájlmegosztó hálózatokon történő csereberélése. Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány (ASVA) becslései szerint a magyar moziszakmának öt-hat milliárd forintos bevételkiesést okoznak a letöltések, míg a feketepiacon 25 milliárd forintra tehető a játékok, filmek, és kábeltelevíziós jellopások forgalma.

Az ASVA egy hónappal ezelőtt indított országos akciót a kamerás kalózok megfékezésére, amelynek során arra buzdította a moziba járó közönséget és a mozik alkalmazottait, hogy jelentsék, ha kamerázó nézőt látnak, és minden rajtakapás, illetve rendőrségi eljárás esetén százezer forintos jutalmat kapnak. A győri Cinema Cityben dolgozói bejelentést követően fogtak el egy kamerás kalózt, aki az Átok című filmet digitális kamerával rögzítette. A rajtaütők az akció bejelentésekor tartott sajtótájékoztatón kapták meg a jutalmat. Az eset óta ugyan nem történt újabb bejelentés, Kálmán András szerint az akció mégis sikeresnek bizonyult, mert elriasztó hatása volt.

Ki a vétkes?

A Napi Gazdaság által megkérdezett jegyszedők és gépészek szerint viszont a rossz minőség miatt ma már nem jellemző, hogy a filmeket a moziteremben rögzítik, többségüket szinkronstúdiókból csempészik ki, így fordulhat elő, hogy egy-egy darab már a megjelenés előtt megtalálható a hálón. A legtöbben úgy vélik, a forgalmazók is okolhatók a letöltés és másolás terjedéséért, ugyanis túl drágán (három-ötezer forintért) kínálják a DVD filmeket, zenei CD-ket, pedig az esetleges árcsökkentéssel a feketepiaci forgalmat szorítanák vissza.

Az ASVA jogi álláspontja szerint a fájlcserélő hálózatokat használó passzív letöltők is vétkesek, de a bűnüldöző szervek és az alapítvány tevékenysége nem ellenük irányul - mondta Kálmán András, az alapítvány igazgatója. A szervezet a jogértelmezés kérdésében az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülettel sem jutott megegyezésre, az utóbbi szerint ugyanis, ha a felhasználó magáncélra tölt le, nem mást kér fel erre, és nem oszt meg semmit, nem lehet felelősségre vonni. A szerzőket, előadóművészeket és kiadókat a magáncélú másolásra való tekintettel külön díjazás illeti meg: az adathordozókra kivetett jogdíjat az állam a lemezeladási adatok alapján osztja el. Az írható audio CD-k után 56, az írható DVD-k után 4,7 giga byte-ig 150, a felett 300 forint jogdíjat kell fizetni.