Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nyolcszázötvenmillióért kapnak Microsoft-termékeket az iskolák

2004.03.29. 13:00
Évi nyolcszázötvenmillió forintról kötött szerződést az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Microsoft a Tisztaszoftver program keretein belül. A megállapodás értelmében a szoftvercég biztosítja a mindenkori legfrissebb Windowst és Office-t a közoktatási intézmények munkaállomásaira, illetve az általános iskolai és középiskolai oktatók otthoni számítógépeire. A tárgyalások előkészületekor a minisztérium nem kereste meg ajánlatával az olcsóbb megoldásokat kínáló cégeket.
2004 januárjában írták alá a nyolcszázötvenmillió forintról szóló egyéves szerződést, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Microsoft kötött a közoktatási intézmények és dolgozók számítógépeinek szoftverellátásáról. A megállapodást Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter jelentette be a Jeff Raikes-sel, a Microsoft Irodai és Üzleti Szolgáltatási Csoport ügyvezető alelnökével folytatott múlt keddi tárgyalást követően.

Az Informatikai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán elmondta, a Tisztaszoftver Program keretében a jogtiszta szoftverek szétosztása mellett tízezer pedagógus informatikai továbbképzése indul el, a kistelepülések postáin kialakított internethozzáférési-pontok, az úgynevezett eMagyarország pontok kétezer számítógépére telepítenek MagyarOffice-t, valamint hetvenötezer közalkalmazott kap ECDL oktatócsomagot, amelyek esetében előzetesen megválaszthatja, hogy Linux vagy Microsoft alapú csomagot szeretne.

Általános és középiskolák számára is

A minisztériumok és a Microsoft megállapodása szerint a szoftvercég biztosítja a közoktatási intézmények munkaállomásain, továbbá az általános iskolai és középiskolai oktatók otthoni számítógépein a mindenkori legfrissebb Windows operációs rendszer és Microsoft irodai programcsomagok jogtiszta használatát. Ez százharmincezer intézményi munkaállomást és százhatvanezer otthoni számítógépet érint. A nyolcszázötvenmilliós költségvetés megoszlásáról Kovács Kálmán annyit mondott, hogy az Informatikai Minisztériumé a kiadások döntő többsége, de vannak területek, amelyet az Oktatási Minisztériummal közösen vállalnak. Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a szoftveróriás 98 százalékos kedvezményt biztosított a Tisztaszoftver Programban a minisztériumok számára.

Mint emlékezetes, a 2001 decemberében megkötött Campus szerződések a felsőoktatásban dolgozóknak és tanulóknak adtak a Microsoft-licenceket, így a mostani szerződés gyakorlatilag ezt terjeszti ki a többi közoktatási dolgozóra és az intézmények számítógépparkjára. A három évre kötött Campus szerződésre évente egymilliárd forintot költött az állam.

Hamarosan megkezdik a programcsomagok telepítéséhez szükséges Microsoft Windows XP Professional-frissítés és Microsoft Office 2003 Professional CD-k, valamint a kapcsolódó dokumentációk és tankönyvek kiszállítását, tudatta közleményben a minisztérium. A Microsoft Magyarország az elkövetkező egy hónapban keresi fel az iskolákat - mondta el Vityi Péter.

A megállapodás egyben szoftveramnesztiát is jelent, mivel a szerződés értelmében a Microsoft úgy tekinti, hogy a kedvezményezettek február végén már meglévő gépein biztosított a frissítési alap, függetlenül attól, hogy ezt legális licenccel igazolni tudják-e vagy sem.

Nem állnak át

Oprendszercsere a sulinetes gépeken?
Bár az állam most Microsoft-termékeket ad a közoktatásban dolgozóknak, ez sok esetben kompatibilitási problémákat okozhat. A Sulinet Expressz keretében ugyanis valószínűleg sokan Linux operációs rendszerrel szerelt gépeket vettek, mert azok több tízezer forinttal olcsóbbak voltak az ugyanolyan teljesítményű windowsos gépeknél. Így az érintettek vagy beszereznek egy emulátort, amellyel windowsos szoftverek futtathatók Linux alatt vagy az eddigi operációs rendszerüket Windowsra cserélik.

A program keretein belül a nyílt forráskódú rendszerek az ECDL oktatócsomagokban és a kistelepülési internetpontokon kívül nem kapnak szerepet, a közoktatási intézmények és dolgozók ellátását a Microsoft biztosítja. A jogszerű, nagy összegű megállapodás előkészületeikor a minisztériumok nem keresték fel az olcsóbb megoldásokat kínáló szoftvercégeket, így a nyílt forráskódú OpenOffice-ra épülő MagyarOffice-t forgalmazó Multiráció Kft.-t sem. Kovács Kálmán az Oktatási Minisztérium felmérésére hivatkozott, amely szerint a közoktatási intézmények munkaállomásain kilencven százalékban Microsoft operációs rendszert és irodai alkalmazásokat használnak. Arra a felvetésre, hogy világszerte egyre több helyen térnek át a szabad szoftverek alkalmazására, a miniszter azt mondta, először a tisztátalan helyzetet kell megoldani. "Az a cél, hogy több szereplője legyen a szoftverpiacnak, azonban lépésről lépésre kell haladni. Először a jelenlegi helyzetet szeretnénk tisztába tenni, és ez nem függ össze azzal, hogy a jövőben verseny alakuljon ki" - fogalmazott.

A minisztériumok és a Microsoft közös sajtótájékoztatóján a Multiráció Kft. képviselője, Banai Miklós ügyvezető is részt vett, azonban az esemény szereplői közül egyedüliként nem kapott szót.

Fábián László, a cég kereskedelmi és marketingigazgatója az Indexnek elmondta: bár az említett eMagyarország projekten belül a MagyarOffice is versenybe szállhatott, a közoktatás szoftverellátásának ajánlatával nem keresték meg a céget a minisztériumokból, pedig a MagyarOffice (legalábbis bolti áron) jóval olcsóbb versenytársánál.

Világszerte egyre több helyen hódít a Linux

Költséghatékonysági, biztonsági vagy éppen politikai szempontokat figyelembe véve világszerte egyre több országban állnak át a nyílt forráskódú operációs rendszerekre. Legutóbb Rómában jelentették be politikai döntésre hivatkozva az átállást, de korábban a német Szövetségi Pénzügyi Hivatalban, Münchenben, Párizsban, Kínában és Brazíliában is a Linux mellett döntöttek.

Egyenlő esélyt akarnak

"A nyílt forráskódra épülő szoftverek fejlesztői, forgalmazói és partnereik nem kivételezést, netán mesterséges piacteremtést kérnek maguk és termékeik számára, csak szállító-semleges közbeszerzéseket, pályázati kiírásokat. A néhány üdítő kivétel azt mutatja, hogy a nyílt forráskódra épülő kereskedelmi szoftvereknek nincs szükségük állami támogatásra, csak egyenlő esélyre az államigazgatási szektorban is, mint ahogy jól láthatóan teret hódítanak a versenyszférában is" - mondta az Indexnek Fábián László.

A Linux-forgalmazókat sem keresték meg

"Tudomásom szerint a SUSE Linuxot, Magyarországon az egyik legelterjedtebb Linux-disztribúció képviselőit nem keresték meg a tárgyalások előkészületekor, valamint sajnálatos módon azóta sem" - nyilatkozta lapunknak Dr. Szentiványi Gábor, a professzionális Linux-megoldásokat szállító vállalatokat tömörítő Linux Ipari Szövetség (LIPSZ) elnöke.

Körmendi András, az UHU-Linux Kft. vezetője szintén arról számolt be, hogy nem keresték meg őket ajánlattal a minisztériumból.