Ambrus
-7 °C
3 °C

Magyarország távközlési nagyhatalom

2005.09.01. 11:30
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányából kiderül, hogy az elmúlt években Magyarország több helyet lépett előre az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatóit közlő rangsorokban. Az egyik leglátványosabb előrelépés a mobiltelefon-tarifáknál történt.

Az augusztus végén megjelent, az elektronikus hírközlési szektort értékelő, két évente publikált statisztikai gyűjtemény szerint Magyarországon lényegesen olcsóbbá vált egy átlagos mobilfelhasználó számára a telefonálás. Három évvel ezelőtt a fizetési viszonyokat is figyelembe vevő lista utolsó, harmincadik helyén állt Magyarország: ezek alapján akkor még nálunk volt a legnehezebb összekeresni az egy perc beszélgetésre elegendő összeget. Mostanra a 12. helyre léptünk elő, Hollandia és az Egyesült Államok között állunk. Jelenleg Lengyelországban és Csehországban a legrosszabb a helyzet, ahol közel kétszer ennyibe kerül a mobilozás, vásárlóerő-paritáson, Dániában pedig a legjobb, ahol 30-40 százalékkal olcsóbb a telefonálás.

Egyre többen szélessávon


Klikk a táblázatokra!
Hasonlóan kedvező folyamat tapasztalható a DSL, azaz a legelterjedtebb szélessávú technológia árváltozását bemutató ország-rangsorban. Itt 2002 és 2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést produkáló ország voltunk, közel harmadával vált olcsóbbá a szélessáv, miközben a vizsgált országok 17 százalékos csökkenést produkáltak.

Lényegesen könnyebb Írországban előteremteni az internetre valót, ahol a fizetésemeléseket és az inflációt figyelembe véve 64 százalékkal vált olcsóbbá a szélessáv, de ez az arány Lengyelországban is megközelíti az ötven százalékot. Arról nem szól a tanulmány, hogy az áresést követően sikerült-e legalább megközelítenünk az olcsóbb nyugati államok árszintjét, vagy olyan magas volt a kiindulási ár, hogy még a csökkenés után is a drágább országok közé tartozunk.

Egyre többen szélessávon

A gazdasági versenyképesség és a modernizáció szempontjából kulcsfontosságú szélessávú technológiák elterjedtsége ugyanakkor elmarad az OECD élmezőnyétől. Míg Koreában minden negyedik lakosnak van szélessávú hozzáférése, addig a második, harmadik és negyedik helyezett Kanadában, Dániában és Izlandon már csak 15-16 százalékos ez az arány. Magyarországon és Csehországban ugyanakkor csak minden 40-50-ik ember engedheti meg magának ezt a technológiát.

A szélessáv aránya az összes internetelőfizetésen belül viszont kiemelkedő, közel negyven százalékos, hasonlóan a Svéd vagy a Francia adatokhoz, míg Csehországban alig pár százalékos ez az arány. Ugyanakkor ha az adatokat összevetjük az előbbi táblázat adataival, kiderül hogy a csehek rosszabbnak tűnő aránya a valósában száz lakosra levetítve ugyanannyi embert jelent, mint nálunk. Az eltérés csak azt mutatja, hogy nálunk lényegesen kevesebben neteznek, mint Csehországban.

Kevesebb hiba

A kutatás megállapítja, hogy jelentős a javulás a távközlési szolgáltatások minőségi mutatóiban. Míg 1993-ban átlagosan közel 3 évet kellett várni egy vezetékes telefonra, mára ez 12 napra csökkent. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a 100 vezetékes vonalra jutó hibák száma 90-ben még 55 volt, mára gyakorlatilag 0, nem szakad meg a vonal.

A digitalizációs folyamat viszont döcög. Míg a legtöbb OECD ország már komoly lépéseket tett a digitális átállásban, addig Magyarországon egyelőre még csak a stratégiai célkitűzés biztos: 2012-re teljes átállás a földfelszíni műsorszórás területén.

A magyar gazdaság komolyan profitál infokommunikációs szektorból (szoftver, hardver, egyéb IT szolgáltatások). A 2004-ben kiadott IT Outlook szerint Magyarországon ezek részaránya a GDP-n belül hétszázalékos, ami alig marad a harmadik helyezett Dél-Korea eredményétől. A mostani kutatásból az is kiderül, hogy a teljes exporton belül a távközlési berendezések aránya eléri a 14 százalékot, ez pedig a második legjobb eredmény a világon, Finnország után.