Gusztáv
-11 °C
-2 °C

Kis magyar szilícium

2006.05.11. 11:14
Újabb milliárdos készül megvetni a lábát a Zsámbéki-medencében: Kovács Gábor és Demján Sándor után a Mammutot jegyző Kenyeres Sándor vetett szemet a fővároshoz közeli aranybányára. Kenyeres egyenesen a magyar Szilícium-völgyet építené fel a medencében, de az öt éve elindított, 120 milliárd eurósra tervezett projekt mikrocsipgyár helyett nagybani piaccal és mezőgazdasági központtal indul. Reszkess, Kalifornia!

"Már nincs is messze a nap, amikor Etyek valamelyik borpincéjében Julia Roberts és Bill Gates koccint, és issza az áldomást egymással" - lelkendezett a Piac és Profit szakírója 2004 szeptemberében a Zsámbéki-medencében épülő magyar Szilícium-völgyről és a szintén a térségbe álmodott futballpályányi filmstúdióról, "Etyekwood"-ról. Most, másfél évvel később minimum Verne Gyula-i fantázia kell ahhoz, hogy, hogy az ember akár Robertset, akár Gatest belelássa a tájba, a fél kézzel bicikliző, másik fél kézzel mobilozó legények és a zsámbéki lángossütő előtt tömörülő helyi nagyságok közé.

#alt#
Az Agrogate kapuja: bejárat a Szilícium-völgybe
A Demján Sándor-féle filmstúdióból egy kapavágásnyi sincs meg; Kenyeres Sándor évekkel ezelőtt eltervezett Szilícium-völgye májusban talán mutat valamit. A budapesti Mammutot jegyző ingatlanmilliomos évekkel ezelőtt nagy svunggal bejelentett Talentis projektje, amely szilícium-völgynyi regionális innovációs központot varázsolna a szántók és legelők helyére, mikrocsipgyár és egyetem helyett egyelőre marad a kulőrlokálnál: mezőgazdasági centrummal indítja a projektet. A Talentis a tervek szerint április végén adja át a vállalkozás első létesítményét, az Agrogate logisztikai központot, amelynek pontosan annyi köze van a szilíciumhoz, mint amennyi Palo Altónak Tökhöz: semennyi se.

Szilícium a nagybani piacon

A 7-8 milliárdosra becsült vagyonával a tavalyi magyar gazdaglista 21-29. helyén tanyázó Kenyeres évekkel ezelőtt álmodta bele a Zsámbéki-medencébe a kaliforniai Szilícium-völgyet, és a tervhez megnyerte Magyar Bálint oktatási minisztert, illetve Vizi E. Szilvesztert, a tudományos akadémia elnökét is, akikkel 2003 tavaszán együttműködési megállapodást írt alá a Talentis. A "tudástranszfer", "tudástérség", "tudásklaszter", "tudásalapú térségfejlesztési koncepció" motívumok köré szerveződő elképzelés fél év múlva "tudásfák" elültetésében csúcsosodott ki: a Talentis a térség 13 települését tisztelte meg egy-egy fával, jelezve, hogy számít rájuk a Szilícium-völgy fejlesztésekor. A térség falvait a szimbolikus fákon kívül egy valós szervezet is összeköti: a Zsámbéki-Medence Regionális Területfejlesztési Társulásnak (ZSÁMÉRT) most a később csatlakozó Tinnyével együtt 14 település a tagja a kevesebb mint ezer lakosú Óbaroktól a több mint tízezres kisvárosig, Bicskéig.

#alt#
Kenyeres Sándor
Kenyeres, aki korábban egy ideig Kaliforniában dolgozott, összesen tizenkét milliárd eurónyi befektetést és ötvenezer új munkahelyet ígért a térségnek, az országnak meg közel két százalékos GDP-növekedést és regionális vezető szerepet - legalábbis egy a Parlament gazdasági bizottsága elé benyújtandó, 2004 áprilisából származó prezentáció szerint. Az abban vázolt tervek alapján 2005 végére meg kellett volna lennie a Nemzeti Science Park Ügynökségnek, a Talentis Innovációs és Technológiai Központ és Inkubátorháznak, egy foglalkoztatási társaságnak, egy újabb technológiai központnak, és egy eLearning-projektnek. Ehelyett most, 2006 májusában épül a herceghalmi határban egy disznótelep helyén az Agrogate logisztikai központ, nagybani piaccal és később a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) nyulaival. A központ tavaly év végi alapkőletételekor Kóka János gazdasági miniszter arra hívta föl a megjelentek figyelmét, hogy "az élelmiszergazdaság a világ leginnovatívabb szektorai közé tartozik." Szilíciumról a miniszter nem beszélt, legalábbis a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin, "a magyar Szilícium-völgy döntéshozóinak lapjának" beszámolója szerint.

Milliárdos per hektár

#alt#
Kövér földből nő ki az Agrogate
A Kenyeres-féle ötlet nem feltétlenül elhibázott. A Szilícium-völggyel való ránézéses összevetésből nem jön ki vesztesen a Zsámbéki-medence, amely szelíd lankáival és a területet körülölelő Vértessel és Gerecsével van olyan csalogató, mint a San Francisco-i öböl környéke, és a nagyváros közelsége is adott - Budapest még az 1-es főúton is közelebb van Pátyhoz, mint San Francisco az ottani 101-esen Mountain View-hoz.

A térség ráadásul kifejezetten népszerű gazdagjaink körében: az etyeki születésű Demján Sándor természetszerűleg fedezte fel a szülőfalujában rejlő potenciált, egy másik milliárdos, Kovács Gábor Telkiben hagyott nyomot a nevezetes magánkórházzal, Kenyeres tehát mindenképpen dinamikusan fejlődő, milliárdosban gazdag területre bökött, amikor annak idején Gödöllő, Szentendre és Csepel helyett a Zsámbéki-medencét választotta.

Az viszont tény, hogy a Szilícium-völgy organikus fejlődés útján jött létre, azt senki nem tervezte meg és rajzolta kockás papírra. A nagy hírű kaliforniai egyetemek (elsősorban a Stanford és a Carnegie Mellon nyugati parti egysége, másodsorban a Santa Clara-i és a San José-i egyetemek) évtizedek óta termelik a technikailag képzett munkaerőt, amely az infrastruktúra, a tőkekoncentráció és az átlagon felüli életkörülmények miatt szívesen alapít start-upot a környéken vagy helyezkedik el valamelyik helyi cégnél, az IBM-nél, az Intelnél vagy a Google-nél. A hazai verziónak ehhez képest a semmiből kell felépülnie, és kezdetben mindenképpen a budapesti emberanyagra kell támaszkodnia.

A vonalzóval rajzolt magyar Szilícium-völgy melletti másik ellenérv, hogy az értékes földön - az ország mezőgazdasági szempontból egyik legjobb termőterületén - épülne, szemben kaliforniai előképpel, amely a sivatag haszontalan homokjából nőtt ki. "Az üzletemberek 5000 hektár termőföld 'hasznosítását' tervezik. A Zsámbéki-medence földjeinek többsége kiváló minőségű, magas aranykoronájú termőföld, amelyen versenyképes biogazdálkodást lehetne folytatni. Úgy tűnik, hogy ehelyett ennek többségét le akarják betonozni" - írta a tervek nyilvánosságra kerülésekor Dr. Csáth Magdolna egyetemi tanár, zsámbéki lakos egy nyilvános levelében. Csáth levelében a "gyönyörű természeti környezetet" védi a "globalizációs úthengerrel" szemben, és a helyi döntéshozatali folyamatokat a diktatúrához hasonlítja, amely semmibe veszi az emberek véleményét.

Maradnak a madarak

#alt#
Schnaider László, Herceghalom: "Ha nem Szilícium-völgy, akkor is fejlődés."
"Keményen megpróbáltuk védeni a település érdekeit, kőkemény csaták voltak. Az önkormányzatnak addig van lehetősége beleszólni, amíg el nem fogadja a területrendezési terveket" - mondja Schnaider László, annak a Herceghalomnak a polgármestere, amelynek határában az Agrogate logisztikai központja épül. Schnaider 1978 óta él a kisközségben; a szocialista éra egyik legsikeresebb kirakatgazdaságában, eleinte a HKG kutatójaként dolgozott, a rendszerváltás után függetlenként folyamatosan ő volt a falu polgármestere. "A rendezési tervet átbokszoltuk, és sikerült kompromisszumokat kötni" - mondja a Talentisszel folytatott tárgyalásokról Schnaider, akinek meggyőződése, hogy ha jön a tőke, annak nehezen lehet útját állni.

Az elmúlt három évtizedben magától is sokat változott a falu képe. "A kizárólagos agrárarculat megszűnt, teljességgel átalakult, még a háztájikból is kivesztek az állatok - száznyolcvan fokos fordulat következett be. A községnek most ezerhétszáz lakosa van, de napról napra növekszik a betelepülés" - mondja Schnaider. Herceghalomra elsősorban a fővárosból, de Budaörsről és Törökbálintról is érkeznek új lakók, Schnaider szerint a nagyobb nyugalom reményében. Bár a fejlődésnek a nyugalom is áldozatául esik, az önkormányzat úgy igyekszik védeni a helyieket, hogy elválasztja a kereskedelmi és szolgáltatóövezetet a lakóövezettől.

"Ha nem Szilícium-völgy, akkor is fejlődés" - mondja a polgármester. "Nem gondolom, hogy szembe lehetne menni vele. De a madárcsicsergés és a domboldal nem kerül veszélybe, azt pedig az itt lakók is tudomásul veszik, hogy a fejlődésnek ára van."

"Szebb, mint a Rózsadomb"

#alt#
Bognár András, Páty: " A közeg, ami befogadná, még erre nem alkalmas."
Abból a fejlődésből, amelyet a Talentis ígér, egyelőre semmit sem látni a környéken, bár a falvakban a medence imidzsének megfelelően takarosak a porták és harapni lehet a levegőt, ahogy mondani szokás. A XIII. századi templom árnyékában, a zsámbéki piactéren péntek reggel nyüzsög a nép, kettőnyolcvan a pari, háromtíz a csiperke, és a casiós ember azt állítja, bármilyen, az asztalon nem látható műszaki cikket kívánságra előkerít. Herceghalmon is takarosak a porták és harapni lehet a levegőt, bár a falu végén épülő lakónegyed nem egy épülete a koragót helyett a neobarokk jegyében fogant, és méltóságos, sokmilliós giccsbe hajlik. Viszont üres: Herceghalom új lakónegyede alvókerület, ahol nap közben csak a biztonsági rendszerek figyelik az üres utcát.

A légvonalban néhány kilométerre fekvő Páty élettelibb, viszont sarasabb; a falu határában felcsavarodott vásznon hirdetett Pátyi Tavasz nevű rendezvényt az eső mossa. Pátynak a Talentisszel sincs sok szerencséje - a fő projektek egyike sem kerül ide, ami a polgármester szerint sem rajta, sem a mostani képviselőtestületen nem múlt. "Senki nem mondta ki, hogy nem kell. Megfoghatatlan, ki mondta, hogy nem kell. Nagyra becsülöm azt, aki ilyen terveket sző. De a közeg, ami befogadná, még erre nem alkalmas" - mondja a Szilícium-völgyről Dr. Bognár András, aki az MSZP támogatásával, de párton kívüliként nyert a 2002-es önkormányzati választáson. Páty arról nevezetes, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben mi nem lett a faluban: nem lett a teherforgalom számára repülőtér, országos diplomatanegyed, "vízicirkusz" (aquapark), és nem lett magánkórház sem, az utóbbiakat végül lenyúlta a falu elől Mogyoród és a szomszédos Telki. Az Outlet Center sem került Pátyra, több éves civakodás után Biatorbágyon nyílt meg úgy két éve.

"A marxizmuson nőttem fel, de itt van a Biblia is az asztalomon. Elolvastam legalább hetvenszer. Az, hogy 'a tudat anyagi erővé válik', benne van mind a kettőben." - kezdi magyarázni a polgármester, miért maradt ki Páty a jóból. "Egyet írjon le, hogy lássa az ország: fontos, hogy egy településen ki a polgármester, de még fontosabb, hogy kik lesznek a települési képviselők. Ha meglesz összel az önkormányzati választás, kiderül, kik lesznek a képviselők, meg tudom mondani, mi várható" - mondja Bognár, aki szerint a faluban meglévő "baráti, haveri, rokoni kapcsolatok miatt tudatosan jó dolog nem tud történni". A helyi viszonyok mellett a hatalommal is baj van: "A politikai elit tizenhat éve azon munkálkodik, hogy itt tartsa a bajt a faluban. Aztán itt őrlődik a nép egy más között, hogy miért nincs ez, miért nincs az."

Az évi egymilliárdos költségvetésű Pátyon 1994 óta megduplázódott a falu lakossága, közben nem épült új óvoda vagy iskola - a pátyiak egyszerűen kinőtték a falut. Bognár arra azért büszke, hogy a falu méretét tekintve itt van az ország legnagyobb élelmiszer-áruháza; sikerült az OTP-től kikönyörögni egy készpénzautomatát, épült 4,5 kilométernyi járda és új házi- illetve gyermekorvosi rendelő is.

"A föld értékét nem az aranykorona adja, hanem az, hogy itt megy az M-1-es autópálya és a 100-as főút, és hogy a falu Buda felé eső része szebb, mint a Rózsadomb" - állítja a polgármester.

Ebből az értékből a rendszerváltás óta most először közvetlenül részesül a pátyi önkormányzat is: egy belga befektető 300 millió forintot fizetett a község pénztárába azért, hogy a falu határában mintegy 120 hektáron golfpálya épülhessen. Ennek viszont semmi köze a Talentis-féle tervekhez, amelyekben szintén szerepel egy golfkomplexum, nem is messze a pátyi partizánpályától.

IQ per hektár

#alt#
Medencéből völgy - bekötőút Herceghalmon
"Ha az ember épít egy Mammut-méretű bevásárlóközpontot, zavarja, hogy valaki a közelben megnyit egy kis üzletet? [A Talentis] egy közösségi beruházás, de nem csak az. Mindenki azt csinál, amit akar" - mondja a konkurens golfpályáról Szénási Zsolt, a Talentis fejlesztési igazgatója a Széna téri bevásárlóközpont legtetején trónoló Talentis-programiroda oválasztalos-bőrszékes tárgyalójában. A rózsaszín menedzseringes, tavaszbarnára sült Szénási épp a floridai Orlandóban tett tanulmányútról érkezett vissza Budapestre, ahol vízi- és vidámparkokat vizsgált, előtanulmányként az Etyeken építendő The Park fantázianevű szabadidőközponthoz. Szénási egészen a kezdetektől, öt éve vesz részt a Talentis fejlesztéseiben, és közben megjárt nem egy mintahelyszínt, így a franciaországi Sophia Antipolis nemzetközi tudományos parkot és az Isle d'Abeau nevű, 1972-ben alapított technopoliszt. Az igazgató azt mondja, a hazai Szilícium-völgy nyilvánvaló késlekedést az értelmetlen bürokrácia okozza: "Egy használaton kívüli vágóhíd - ami magától is összedőlne - bontási engedélyére nyolc hónapot kell várni."

Az Agrogate-központ, az első projekt legalább már épül: "Ezt volt a legegyszerűbb jóváhagyatni" - mondja Szénási. A Talentis tervei szerint a Zsámbéki-medencében húsz éven belül összesen háromszáz projektnek kellene megvalósulnia 12 milliárd eurós értékben - ebbe beletartozik minden az autópálya-csomópontoktól a szökőkutakig. Most tíz projekt tart előkészítő szakaszban, bár vannak akadályok, elsősorban az, hogy a Talentisnek mindössze 400 hektár tulajdonjogát sikerült megszereznie a környéken- ez csak körülbelül akkora terület, mint Zsámbék és a vele egybeépült Tök együttvéve, de az igazgató szerint a kezdeti fejlesztésekhez éppen elég.

Azt még mindig - már évek óta - nem tudni, mi lesz annak a jóval nagyobb földterületnek a sorsa, amelyhez a Talentis földcsere útján próbál hozzájutni úgy, hogy a tulajdonosok által megszerzett, az ország más részein lévő természetvédelmi területeket elcseréli a Zsámbéki-medencében fekvő állami tulajdonú földekre. "A földcsere bármikor bekövetkezhet, de fél évvel a választások előtt minden megállt" - mondja Szénási, aki szerint a földek az egész befektetésnek csak elenyésző részét teszik ki, és különben is: "Kit érdekel az aranykorona per hektár? Az IQ per hektár számít."

"Miért, Budapest mikor lesz kész?"

#alt#
Szénási Zsolt, Talentis: "Minden nagy dolog egy vízióból indult."
Szénási Zsolt kiteríti maga elé a zsámbéki kistérség információs térképét, kölcsönkéri a tollamat, és lendületes vonalakkal felrajzolja rá a jövőt. Lesz itt minden. Telkiből indul egy vonal, átvág a Zsámbéki Újmajoron, elmegy a Kis-vető és a Nyári-nagy-földek között - ez lesz az az út, amely összeköti majd Telkit a térség központjának kinevezett Herceghalommal. Az út elkerüli a falut, átszeli a Nagy-pusztai-földeket, az Etyeki-patakot, és a Nazarénus-hegynél eléri Etyeket. Az igazgató sercegő tollal karikákat rajzol Herceghalom köré. Park hátán park. Az egyik karika a herceghalmi Talentis Business Park (TBP), a másik az etyeki The Park, a harmadik a mányi ipari park, és ott a nemsokára elkészülő Agrogate, de épít majd a Talentis autópálya-lejárót, egyetemet, sőt erdőt és tavat is. A költségvetés? Az Agrogate 200, a The Park 400, a mányi park 300, a TBP 150, az etyeki oktatási központ 30 millió euróba kerül - ez összesen több mint egymilliárd euro, vagyis úgy 270 milliárd forint.

A térképre álmodott tudástérség három pillérre, az oktatásra, az innovációra és a technológiára épül; a Talentis egyszerre akar lehetőséget nyújtani a munkához, a szórakozáshoz és a pihenéshez. A sorrend azonban nyilvánvaló: "Úgy tűnik, nem lesz egyszerre Szilícium-völgy, csak a projektek megvalósulásának ütemében - nekünk ebben nincs okunk kételkedni. De az látszik, hogy a profittermelő projektek kerültek előtérbe a non-profit területekhez, az oktatáshoz és a kutatáshoz képest." - mondja a herceghalmi polgármester.

Schnaider László viszont, aki lassan harminc éve él a hipotetikus Szilícium-völgy hipotetikus fővárosában, szkeptikusnak tűnik: szerinte elképzelhető, hogy nem lesz az egészből semmi. "Nem látom azt a tőkét és azt a befektetői szándékot, ami megtöltené a tervet tartalommal" - mondja Schnaider. "Azt állítják, hogy a projekt 80 százaléknyi magántőkéből valósul meg. Eddig ennek a töredéke jött be. Ebben a robbanásszerű fejlődésben nem hiszek - ehhez stabilabb gazdaság kell, és millió feltétel hiányzik. A Herceghalmon élő embereknek pedig nem feltétlenül a Szilícium-völgy a non plus ultra, őket nem feltétlenül ez érdekli. Hanem a saját környezetük."

"Minden nagy dolog egy vízióból indult" - mondja a Talentis fejlesztési igazgatója. "Ez egy nagyon jó üzlet nemcsak Kenyeres Sándornak, hanem nemzetgazdasági szinten is."

A Talentis gyakorlatilag azt ígéri, hogy minden forintnyi állami befektetésre 5 forint befektetési tőkét hoz. Maga Kenyeres Sándor eddig 5-6 milliárd forintot költött a projektre, ebben benne van a cserealapnak szánt földek ára, a harminc fős iroda ötéves üzemeltetése és annak a 200-300 embernek a munkája, akik a projekttel foglalkoznak. "Mi húsz év múlva is itt fogunk fejleszteni, és két- három- négy, ötszörös áron fogunk telkeket eladni" - mondja Szénási, aki legkésőbb két év múlva maga is a Zsámbéki-medencébe költözik majd.

"Hogy mikor lesz kész? Miért, Budapest mikor lesz kész?"

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!