Palkovics elhitette az Akadémiával, hogy erővel is elveszi az intézeteiket, ezért inkább önként belementek
További Tech-Tudomány cikkek
- Az EU a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet fogadott el
- Csányi Vilmos: Ha egy nap beszélni kezdenek a kutyák, akkor sem fognak filozofálni
- A mesterséges intelligencia már itt van, és itt is fog maradni
- Döbbenten állnak a tudósok a vattacukorbolygó előtt
- 184 éve nem merült le a világ legtartósabb eleme
Péntek este jelentették be, hogy az MTA és a Palkovics-minisztérium tárgyalódelegációja nagy vonalakban megegyezett egymással, és aláírtak egy közös szándéknyilatkozatot. Bár mindaddig az Akadémia minden eszközzel próbálta megvédeni magát a minisztériumi nyomással és zsarolással szemben, amely arra irányult, hogy valamiképpen elvegyék az Akadémiától az 5000 főállású kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatot, a magyar tudományosság legfontosabb bázisát, a teljes ellenállást pénteken feladták: „az MTA elnöke tudomásul vette, hogy a kormány az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”.
Ezt a kutatói közösség egy része és sokan azon kívül kapitulációnak érezték. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma többek között azt kifogásolta, hogy az Akadémia részéről csak a szűk körű vezetőség tárgyalt, szerintük a szándéknyilatkozat megfutamodás, és nem kaptak cserébe semmilyen érdemi biztosítékot a minisztériumtól. Mások úgy tekintették, hogy valódi kompromisszum született, és nagyjából ez a maximum, amit ebben a politikai helyzetben az MTA elérhetett. Az MTA vezetése a sajtónak idáig minderről nem nyilatkozott.
Ezek után történt, hogy Lovász László MTA-elnök hétfőn levelet küldött a tárgyalódelegáció nevében az akadémiai kutatóknak, melyben igyekezett elmagyarázni a döntés hátterét. Mivel 5000 embernek címzett körlevélről van szó, nagy politikai háttéralkuk és leleplezések sztorija természetesen nincs benne, a cél a többekben megingott bizalom helyreállítása, illetve annak a szemléltetése, hogy az akadémiai vezetés továbbra is a magyar tudomány és a kutatóhálózat érdekét tartja szem előtt.
A levél legfontosabb része talán annak a nyílt beismerése, hogy bár belementek a dealbe, az Akadémia vezetése szerint is problematikus, hogy le kell mondaniuk a kutatóintézetekről:
Meggyőződésünk továbbra is az, hogy a tudományos kutatás szabadsága, a minőségi elvárások következetes érvényesítése egy, az MTA keretein belül, megújult szervezeti, irányítási keretek között működő intézethálózattal biztosítható legjobban.
Hogy akkor mégis miért írtak alá egy ezzel ellentétes szándéknyilatkozatot? A levél szerint azért, mert az álláspontjuk nem érdekelte a kormányt, és Palkovics azt mondta nekik, a kutatóintézeteket így is, úgy is elveszítik, ha nem adják önként, akkor egy törvénymódosítással:
A tárgyalások során azonban Miniszter úr elmondta, hogy a Kormány nem fogadja el az MTA álláspontját, és az MTA kutatóintézet-hálózat akadémiai köztestülettől független, új szervezeti formában történő működtetését a kormányzati álláspont sarokkövének tartja. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben az MTA ragaszkodik saját álláspontjához, akkor a Kormány törvénymódosítással az MTA egyetértése nélkül is átveszi a kutatóintézeteket.
Mi is felsoroltuk a gyorselemzésünkben, hogy milyen relatív előnyöket remélhet az MTA attól, ha önként adják át a teljes kutatóintézet-hálózatukat. A közös szándéknyilatkozatban Palkovics több olyan pontra ígéretet tett, amely az Akadémiának valóban fontos. Ezeket mostani levelében a Lovász vezette tárgyalóküldöttség így összegzi:
A szándéknyilatkozat megvalósulása esetén egyben maradhat a kutatóhálózat, az MTA megkerülhetetlen lesz ennek szakmai irányításában és döntéseiben, továbbá megmaradna a kutatóhálózat ingó és ingatlan vagyona és az MTA „brand” is.
Az MTA tehát abban bízik, hogy az „önkéntes felajánlásért” cserébe legalább a közvetett, részleges befolyásuk megmarad a kutatóintézetek felett, és hogy az egész intézethálózat egyben marad – korábban Palkovics azzal fenyegetett, hogy több kutatóintézetet elvesz, másokat esetleg meg is szüntet. Ezt, ha végleges lesz a megegyezés, az MTA egyelőre megússza. Más kérdés, hogy ha már nem ők lesznek a kutatóintézetek fenntartói, az új (fele részben kormány- fele részben akadémiai delegáltakból álló) irányító testület ezt ugyanúgy megteheti; ehhez elég lesz egyetlen, Palkoviccsal tartó MTA-küldöttet maguk mellé állítaniuk.
A szándéknyilatkozatban foglaltakról az MTA vezetésének még az elnökséget, majd az akadémiai közgyűlést is meg kell győznie. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan javaslatokat vihessünk a Közgyűlés elé, melyek intézményes biztosítékát nyújtják a független és magas színvonalú tudományos kutatómunkának az MTA intézethálózatában” – zárul a Lovász László és a tárgyalódelegáció többi tagja által aláírt levél.
Az ATV esti hírműsorában, ahol szintén ez volt a téma, Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója úgy értelmezte Lovász levelét, hogy az MTA-elnök azt adja a világ tudtára, hogy a miniszter megzsarolta őt:
Gyakorlatilag azt írja le, hogy meg lett fenyegetve és meg lett zsarolva Palkovics miniszter által, aki azt mondta, hogy ha ezt nem fogadja el az Akadémia, akkor a kormány ezt erőből, egyoldalúan meg fogja tenni.