A kormány augusztus elsején államosítaná a magyar tudományt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
A terv készen állt, de az EP-választást még megvárták: a kormány arra készül, hogy augusztus 1-jén erővel vegye el a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) a kutatóintézeteket. Az MTA-t törvénnyel köteleznék arra, hogy a vagyonát is adja át ingyenes használatba, ez gyakorlatilag államosítást jelent. Megszereztük a Palkovics-féle minisztérium tervezetét: kétharmados többséggel veszik el a kutatásokat az Akadémiától, miután nem adták önként.
A hazai kutatások és a magyar tudomány jövőjéről közel egy éve tartó állóháború utolsó felvonásához ért. A következő hetekben bekövetkezik az, amitől a kutatói közösségből a pesszimisták/realisták végig tartottak: a magyar kormány elveszi az MTA-tól a kutatóintézet-hálózatot, és már a látszattal sem törődnek.
A Palkovics László vezette Innovációs Minisztérium az elmúlt hetekben az MTA kizárásával, az Akadémiával való konzultáció és megkérdezése nélkül elkészítette a kutatóintézeti rendszer teljes átalakításának tervezetét. A törvénymódosítást napokon-heteken belül be akarják nyújtani az Országgyűlésnek, ennek szövege hétfő éjjel az Indexhez is eljutott. A tervezet értelmében az MTA-tól elvennék az összes kutatóintézetét, azokat kiszerveznék egy újonnan létrehozandó intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba, amelynek irányításában meghatározó befolyása lenne a kormánynak. Az MTA-t törvénnyel akarják kötelezni arra, hogy a kutatóintézetekhez kapcsolódó teljes akadémiai vagyont ingyenes használatba adja oda, vagyis az intézetek mellett az MTA vagyonának meghatározó részét is elvennék. Ez gyakorlatilag államosítást jelent akkor is, ha ezt tagadni fogják, mondván, csak használatról van szó.
Egy-két hónapja még úgy tűnt, Palkovics László ITM-e és a Magyar Tudományos Akadémia vezetése kompromisszumra juthat egymással, és megegyezhetnek egy olyan forgatókönyvben, ami a kormány nagyobb beleszólásra vonatkozó igényeinek és a kutatás autonómiájának egyaránt megfelelhet. Ebből azonban nem lett semmi. Hiába egyeztek meg sok mindenről a tárgyalásokon, a fő kérdésben nem közeledtek az álláspontok: az MTA mindenképpen meg akarta tartani a kutatóhálózatot, és a kutatóknak is érdemi beleszólást igényelt az új rendszerben.
Nem szabadna részt venni egy ilyen törvénytelen rendszerben, de abba belehalunk
– fogalmazott néhány hónapja Lovász László MTA-elnök az Indexnek a Palkovics-féle nyomásgyakorlásról és az MTA korlátozott mozgásteréről.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke (j) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a testület 191. közgyűlésén az MTA fővárosi székházában 2019. május 6-án.
Fotó: Huszti István / Index
Miután az MTA rendkívüli közgyűlése a kardinális pontokon nemet mondott Palkovicsnak, a miniszter jelezte, hogy így is, úgy is keresztülviszi az akaratát, most már az Akadémiával való egyeztetés nélkül. Információink szerint az elmúlt hetekben az Akadémia vezetőit már el sem hívták a minisztériumi egyeztetésekre. Nem informálták őket a sorsukkal kapcsolatban, a leveleikre nem válaszoltak a minisztériumból, és az ITM nem írta alá azokat a nemzetközi konzorciumi kötelezettségvállalásokat sem, amelyek egyes akadémiai kutatások folytatásához szükségesek lennének.
A háttérben közben már zajlottak a tárcaközi egyeztetések arról a törvénymódosítás-csomagról, amellyel a kormány az MTA közgyűlésének döntését figyelmen kívül hagyva elvenné a kutatóhálózatot az Akadémia fennhatósága alól. Bár az egyeztetésekbe a törvény szerint be kellene vonni az érintett MTA-t is, ez nem történt meg idáig. Az Akadémia vezetéséhez az a híresztelés jutott el, hogy Palkovicsék meg akarják várni az EP-választást, utána azonban gyorsan a parlament elé viszik a csomagot.
A tervezet most eljutott az Indexhez is. A több törvényt érintő változtatás főbb elemei:
- Az MTA-tól elveszik mind a 15, vagyis az az összes kutatóintézetét.
- Létrehoznak egy új állami kutatóhálózatot, ez lesz az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a 15 akadémiai intézet és kutatóközpont ide kerül át.
- Ennek 13 fős irányító testületébe hat tagot a kormány, hatot az Akadémia jelöl majd, az elnökét közös javaslat alapján Orbán Viktor fogja kinevezni. Ez az a paritásos rendszer, amit Palkovics végig akart. Az MTA és a kutatóintézetek által javasolt arányt (1/3 kormány-, 1/3 MTA-, 1/3 kutatóhálózat-jelölt) elutasítják.
- Ez a testület dönt majd a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről vagy újak csatlakozásáról, valamint a kutatóhelyek vezetőinek személyéről is.
- Felállítanak egy Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT), melyben még teljesebb lesz a kormány befolyása: az elnöke Palkovics László lesz, és az összes tagra is ő tesz javaslatot. Itt az MTA-nak csak egy képviselője lesz. Ez a testület tesz majd javaslatokat a támogatandó kutatási főirányokra.
- AZ MTA-t törvényerővel kötelezik arra, hogy adja át ingyenes használatba a kutatóintézetek épületeit, infrastruktúráját, teljes eszközparkját, tulajdonát.
Tüntetők az MTA székháza előtt, a közgyűlés ideje alatt 2019. május 6-án
Fotó: Huszti István / Index
A törvénymódosítások már augusztus elsején hatályba léphetnek, vagyis két hónapon belül elvehetik a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb intézményeit és vagyonát.
Korábban Palkovics László és Orbán Viktor is azt állította, hogy nem államosítják a kutatóintézeteket, a tulajdon szent és sérthetetlen. A törvénytervezet kiszivárgott szövege ennek ellentmond: az MTA ugyan formálisan tulajdonos marad, de azzal, hogy annak kinyilvánított akarata ellenére kötelezik vagyona tényleges átadására, a magyar kutatási szféra javát a magyar kormány lényegében államosítja.
(Borítókép: Palkovics László és Lovász László érkezik a sajtótájékoztatóra, az MTA-ban megtartott találkozó után 2019. május 6-án. Fotó: Huszti István / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
