- Tech-Tudomány
- Zöld Index
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- hőhullám
- wwa
- world weather attribution
- zöld index
A klímaváltozás nélkül 1,5-3 fokkal hűvösebb lett volna az európai hőhullám
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén - írja az MTI a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentése alapján.
A 2019 júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének - olvasható a tanulmányban.
A WWA keretében több tudományos intézet dolgozik együtt. A viszonylag új, a klíma és az időjárás összefüggéseit vizsgáló tudományterület azt próbálja kiszámítani, hogy a klímaváltozás miatt mennyi valószínűsíthető szélsőséges időjárási jelenség fog történni, és hogy az egyes események milyen arányban vezethetők vissza az ember által előidézett klímaváltozáshoz.
A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot.
Egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé.
A WWA tanulmányának szerzői szerint a klímaváltozás nélkül ez a mértékű hőség Franciaországban és Hollandiában olyan szélsőségesen ritka esemény, ami ezer évente csak egyszer fordulna elő, de a jelenlegi klímaviszonyok között akár 50-150 évente is megeshet.
A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt a legmelegebb világszerte, 2019-ben pedig a június is új rekordot döntött.
A tanulmány vezető szerzője szerint hozzá kell szokni ezekhez a hőhullámokhoz, amik egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek.
"Ez fokozódni fog, és ha nem csinálunk semmit a klímaváltozással, az emisszióval, ezek a manapság 42 Celsius-fokos hőhullámok 2050-re három Celsius-fokkal megemelkednek" - mondta a tanulmány szerzője.
A hőhullám Nyugat-Európában július végén söpört végig, a szélsőségesen magas hőmérséklet azóta észak felé húzódott, aminek hatására nagy jégolvadás indult el Grönlandon és az Északi-sarkvidéken.