Miért lehetett ennyire pusztító a törökországi földrengés?

Recep Tayyip Erdogan török elnök szakértőkre hivatkozva példátlannak nevezte az országát és Szíriát sújtó földrengést. Mint televíziós beszédében fogalmazott, nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egyik legnagyobb sorscsapásával állnak szemben.

Tény, hogy földrengések eddig is voltak Törökországban, de ekkorát eddig nem észleltek. Mi okozhatta ezt a nagy rengést, várhatók-e további pusztító rezgések a térségben? – erről kérdeztük Timár Gábor egyetemi tanárt, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke vezetőjét.

Bár a térség szeizmikusan aktív, így a viszonylag erős földrengések sem ritkák, ekkora földmozgást még valóban nem tapasztaltak ezen a területen

– mondta el Timár Gábor. A fő rengés magnitúdója 7,8-as volt, amelyet tíz perccel később egy szintén erős, 6,7 magnitúdójú követett. Eddig, amióta mérjük a földrengéshullámokat, egy 2020-as rengés volt ekkora, azt 6,7-esre becsülik. „A 7,8 ehhez képest 35-40-szer akkora energiafelszabadulást jelent” – magyarázta a tanszékvezető. „Még a történelmi időkben feljegyzett korábbi rengések közül is talán az 1822-es az, amely 7,0 körüli magnitúdójú lehetett, szintet lépett tehát a térség. Az elmúlt hónapban az egész világon nem észleltek ennél nagyobb energiájú földmozgást.”

Törökország és Szíria katasztrófa sújtotta területein felmérhetetlen károk keletkeztek, aminek a szakértő szerint az a magyarázata, hogy a rengéskor bekövetkező energiafelszabadulás a felszínhez viszonylag közel történt. 

„Az első becslések szerint a rengés fészekmélysége 15 kilométer körül lehetett: ez és a nagy energia együtt eredményezte a hatalmas károkat és a sok halálos áldozatot. Az ilyen, világszinten sekélynek számító rengés epicentrumában nagyon komoly a pusztítás, de ahogy távolodunk, gyorsan mérséklődik a hatás” – magyarázta Tímár Gábor.

Az epicentrum, azaz a rengés kipattanási helye fölötti felszíni pont is jóval kiterjedtebb volt – tette hozzá. Egy ekkora rengésnél a „kipattanás”, az energiafelszabadulást eredményező kőzetmozgás nem egy pontban, hanem egy törésvonal mentén történik. 7,8-as magnitúdóhoz akár 100 kilométer hosszú és 20 kilométer széles zóna elmozdulása is tartozhat.

A mostani rengésnél a legnagyobb károkról Gaziantep városának környékéről érkeztek hírek, és egy, ettől 200 kilométerre északkeletre elnyúlt sávban is hasonló pusztításról számoltak be. Ez akár arra is utalhat, hogy erre húzódik az elmozdulást szenvedett törésvonal.

A katasztrófa sújtotta terület három törésöv határán van, mindegyik ismert volt eddig is. Délről a Holt-tengeri zóna, keletről a Kelet-anatóliai zóna, nyugatról pedig az Isztambulig húzódó Anatóliai-törésöv ismert. „A földrengés az első hírek szerint a kőzetek egymás mellett elmozdulása miatt keletkezett, enyhe húzásos komponenssel. Nem új tehát a dolog, a térség tektonikai szerkezete ismert. Az az újdonság, hogy ekkora földrengés is képes itt kialakulni” – magyarázta Timár Gábor.

A hírek szerint több műemlék, így a gaziantepi erőd és több régi bazár is súlyosan károsodott. Ez is lehet annak a jele, hogy amióta ezek felépültek, nem volt ekkora földmozgás a vidéken.

(Borítókép: Földrengés miatt összedőlt épület Törökországban 2023. február 6-án. Fotó: Ercin Erturk / Anadolu Agency via Getty Images)