László
17 °C
32 °C

Genetikai robbanással váltunk emberré

2009.02.12. 16:15 Módosítva: 2009-02-12 16:21:46
Váratlanul felgyorsult a génállomány változása, amikor a főemlősök családfáján a nagymajmok másik ágra kerültek, mint az emberek.

A nagymajmok és az ember közös ősénél 10 millió éve lezajlott hirtelen genetikai változás okozhatta a főemlős rokonok közti szakadást - jelentették be amerikai kutatók a Nature tudományos magazin szerdai számában. Mielőtt a főemlősök családfája ágakra szakadt, genetikai állományuk viszonylag stabil volt. Majd hirtelen felgyorsult annak a területnek a változása, amelyben a DNS-szakaszok kódmásolata készül, ez felelhet az evolúciós törésért - állapítja meg tanulmányában Evan Eichler, a Washington Egyetem genetikusa kollégáival

A robbanásszerű változás nem klasszikus mutáció volt, hanem úgynevezett kópiaszám-változás, amikor bizonyos DNS-darabok többször megismétlődnek a molekulában, törlődnek vagy éppenséggel megfordulnak. "Olyanok a genomban, mint valami vulkán, szétröpítik a DNS darabjait" - közölte Eichler. A kutatók egy-egy ember, csimpánz, orángután, valamint makákó majom DNS-ét elemezték.

Amint várható volt, az ember és a csimpánz DNS-e az általános szekvenciát illetően nagyon közel állt egymáshoz, közel 99 százalékos genomjaik átfedése. A fő különbségeket köztük a kópiaszám-változásban találták a genetikusok.

Az elemzés megállapította, hogy a korai főemlősök ágán, amely az emberhez és az afrikai emberszabású majmokhoz vezetett, ezek a szakaszmásolatok gyakoribbá váltak, miközben a klasszikus genetikai mutáció lelassult. A kutatók szerint különösen az embernek és a csimpánznak van sok többletkópiája az adott szakaszokból. A nagymajmokat (a csimpánzt, gorillát és az orángutánt) ugyanez a folyamat vitte genetikailag távolabb a többi majomtól.

"Lehetséges, hogy ezek a gének fontosak a nyelvben vagy a megismerés bizonyos területein, de ahhoz, hogy erről biztosat mondhassunk, még sokkal több kutatás kell" - tette hozzá Eichler.