Bence
11 °C
25 °C

II. Ramszesz unokáját találhatták meg Szakkarában

2009.03.04. 14:11 Módosítva: 2009-03-04 14:27:05
Japán régészek szerint II. Ramszesz unokájának sírkamráját sikerült feltárniuk a szakkarai nekropoliszban.

Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács kedden szűkszavú közleményben számolt be a 3200 éves temetkezésről, amely egy nemes származású asszony végső nyughelyéül szolgált. A XIX. dinasztia korából származó sírkamrában egy összetört mészkő szarkofágra, valamint három múmiára, és sírmellékletekre bukkantak.

A tokiói Vaszeda Egyetem régészei szerdán hozták nyilvánosságra, hogy a mészkő szarkofágon Iszetnofret, a nemesasszony felirat olvasható. Feltételezéseik szerint a sírkamra Iszetnofret hercegnőé (Ízisz-Nofret, azaz a Gyönyörű Ízisz) lehetett, aki II. Ramszesz unokája volt. Nagy Ramszesz, a XIX. dinasztia híres uralkodója csaknem 68 éven át, Kr. e. 1304 és 1237 között igazgatta a Nílus-parti birodalom sorsát.

Iszetnofret feltételezett végső nyughelye a szakkarai nekropolisz azon részében van, ahol a japán régészek Haemuaszet herceg, Ptah főpapjának sírját tárják fel. Haemuaszet (Felragyog Thébában) II. Ramszesz negyedik fia volt, aki a korábbi fáraók építményeinek gondos helyreállításáról volt ismert, és emiatt az első egyiptológusnak is szokták nevezni. Haemuaszet hercegnek két fia - Ramszesz és Hori -, valamint egy lánya volt.

"Lányát Iszetnofretnek hívták, és mivel a sírkamra igen közel van Haemuaszet temetkezéséhez, feltételezhető, hogy az összetört mészkőszarkofág valóban a hercegnőé lehetett" - nyilatkozta Josimura Szakudzsi ásatásvezető.

Záhi Havvász, a Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetőjének azonban más a véleménye, szerinte a sírkamra az építészeti stílusjegyek alapján nem a XIX., hanem inkább a XVIII. dinasztia korából származik, ráadásul az ókori Egyiptomban az Iszetnofret igen elterjedt név volt.

A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz Memphisznek, az ókori Egyiptom egykori fővárosának ősi temetője. A 7 kilométer hosszú temetkezési helyet mintegy három évezreden át használták uralkodók és alattvalóik egyaránt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült. Előfordulnak azonban itt újbirodalmi temetkezések, ahogy római kori sírok is.

Szakkara az egyik leggazdagabb archeológiai lelőhely, s bár már 150 éve folynak itt régészeti feltárások, a szakemberek szerint az ókori kincsek javarészét még mindig a sivatagi homok rejti.