Vírus okozhatja a cukorbetegséget
Az elmúlt 25 évben meghalt, cukorbeteg gyerekek hasnyálmirigyeiből származó szöveteket vizsgáltak meg, és a minták 60 százalékában találták meg az enterovírusok nyomait. A kettes típusú diabéteszben szenvedő felnőttek esetében is elérte a 40 százalékot a vírusfertőzés nyoma. A nem cukorbeteg embereknél a vírus előfordulása a hasnyálmirigyben a nullához közelített.
A tudósok már régóta gyanítják, hogy a cukorbetegség kialakulásában a genetikai hajlam mellett valamiféle külső tényező is közrejátszik. A Diabetologia című szaklapban megjelent tanulmány egy olyan elméletet vázol fel, ami szerint a betegség úgy alakul ki, hogy az enterovírus megjelenésére a szervezet immunrendszere hibásan reagál, és elpusztítja a hasnyálmirigyben a bétasejteket.
Ezek a sejtek termelik az inzulint, aminek a hiányát nevezzük cukorbetegségnek. A kettes típusú, általában felnőttkorban kialakuló diabétesz hátterében egy hasonló, de enyhébb immunreakciót sejtenek a kutatók, amikor a bétasejtek nem pusztulnak el, csak lecsökken az inzulintermelő képességük. Ez pedig azzal együtt, hogy idősebb korban a szervezetnek egyre több inzulinra van szüksége, szintén kóros hiányhoz vezet.
Egy független, párhuzamosan zajló kutatásban a Cambridge egyetem tudósai egy olyan, ritka génmutációt találtak, ami a töredékére csökkenti az egyes típusú cukorbetegség kockázatát. Ez a felfedezés egybevág a vírusos elmélettel, mivel az ominózus gén éppen az immunrendszer reakcióival áll kapcsolatban.
Az enterovírusoknak nagyjából száz törzsét ismerjük, ezért még további vizsgálatokra van szükség, hogy a tudósok leszűkítsék a végzetes immunreakciót kiváltó vírusok körét, és pontosan megtudják, hogyan változnak meg a bétasejtek a fertőzés hatására. Ha ezt sikerül megállapítani, valószínűleg kifejleszthető olyan védőoltás, ami a töredékére csökkentheti a gyermekkorban kialakuló, egyes típusú diabétesz gyakoriságát.