Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Nőhet az atomenergia szerepe Magyarországon

2009.03.17. 13:46
A szénerőművek várhatóan csökkenő kapacitása, a széndioxid kibocsátás visszafogására tett európai szintű vállalás, valamint a januári gázkrízis mind az atomenergia növekvő szerepének irányába mutat Magyarországon - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA Energetikai Bizottsága által szervezett keddi konferencián az Akadémián.

A paksi atomerőmű bővítésének lehetőségei című szakmai konferenciát megnyitó beszédében Pálinkás József hangsúlyozta, hogy az atomenergia gazdaságossági szempontból kiemelt helyet foglal el az energiaforrások között. A megújuló energiaforrások használatának bővítése ugyancsak központi eleme a közeljövő energiapolitikájának, ám ezek a források önmagukban nem képesek kielégíteni a várhatóan növekvő energiaigényt, tette hozzá.

Nő az energiaigény

Tombor Antal, a Magyar Villamos Művek Zrt. tanácsadója előadásában úgy vélte, feltétlen szükség van új erőművek építésére Magyarországon, mert a jelenlegiek elavultak, környezetszennyezőek, gazdaságtalanok, és hosszú távon növekedni fog az energiaigény. Szerinte a mindenütt fokozódó környezetvédelemre, forráshiányra tekintettel azzal sem lehet számolni, hogy Magyarország a villamosenergiát importból fedezné.

Tombor Antal elmondta, Magyarország jelenleg 9.078 megawattos erőművi összkapacitása 2025-re mintegy 5000 megawattra fog csökkenni az erőművek elavulása miatt. A magyar erőművek átlagos életkora ma 22,1 év, az idősebb típusok az 1960-as évek technológiáját képviselik, tette hozzá a szakember.

Az MVM tanácsadója szerint a világgazdasági válság csak átmeneti visszaesést jelent a villamosenergia-igényben, a következő másfél évtizedben Magyarországon 0,5-1,5 százalékos keresletbővüléssel lehet számolni.

Jöhet az atom

Végh János, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének (KFKI) kutatója egyebek között arról beszélt, hogy az atomerőművekkel szemben eddig ellenséges európai uniós szakpolitika az utóbbi időben megengedővé vált. Európában jelenleg Finnország, Franciaország és Bulgária épít új erőműveket, globálisan pedig Kína, Dél-Korea és India jár az élen e tekintetben.

Hózer Zoltán, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetének kutatója előadásában kiemelte: a világ működő atomerőműparkja összkapacitásának négyszeresével számolva a természetes urán még száz évig elegendő az energiatermelés fenntartásához. Az erőművek kiégett üzemanyaga kapcsán elmondta: a technológiai fejlesztések rövidesen lehetővé teszik majd a hulladékok újrahasznosítását.

Gerse Károly, az MVM általános vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az atomerőművek létesítése manapság magánbefektetés, az államok legfeljebb kedvező környezetet teremthetnek a beruházásokhoz. Az európai példák azt mutatják, hogy egy 1000 megawattos erőmű megépítése 300 forintos euró-árfolyammal számolva 600-900 milliárd forintba kerülne Magyarországon. A magas költségek ellenére biztató a helyzet, hiszen az atomerőmű versenyelőnye a többi energiaforrással szemben tartósnak tűnik - tette hozzá a szakember.