Ritka hüllőfiókát találtak Új Zélandon
Kétszáz év óta először találtak tuatarafiókát Új Zélandon, közölte a New York Times. A magyarul hidasgyíknak nevezett hüllő a dinoszauruszok egyenesági leszármazottja. A tuatarabébit a fővárosban, Wellingtonban találta meg egy karbantartó csapat, miközben a napi feladataikat végezték. “Nagyon izgatottak vagyunk a felfedezés miatt” – Mondta Raewyn Empson, védett állatokkal foglalkozó szakember – “Ez azt jelenti, hogy sikeresen helyreállítottuk a tenyészpopulációt, ami nagy áttörés az Új Zélandi vadvédelemben.
A tuatara az utolsó olyan gyíkféle, ami körübelül 225 millió évvel ezelőtt még a dinoszauruszokkal együtt élt a földön. A vadon élő tuatarák számát ötvenezerre becsülik, harminckét különböző szigeten élnek, amelyeket előzőleg megtisztítottak a ragadozóktól. Azonban kétszáz éve ez az első alkalom, hogy a szárazföldön újszülött tuatarát találtak. Az 1700-as években majdnem elpusztultak ugyanis olyan újonnan érkező ragadozók miatt, mint például a patkányok.
2005-ben kétszázat visszatelepítettek Wellington környékére, ezek a fiókák ennek az akciónak az eredményei. Empson szerint a fióka nagyjából egy hónapja kelhetett ki a tojásból, tizenhat hónapos költési idő után. Két fészeknyi tojást a tavalyi évben már kiástak. “Valószínűleg nem ő az egyetlen kikelő tuatara bébi ebben az évszakban, de már az is nagy szerencse volt, hogy őt láttuk” – Mondta Empson. Az ifjú gyík nagy nehézségekkel néz szembe a 250 hektáros területen. Menekülnie kell majd a felnőtt tuatarák kannibalisztikus hajlamai elől, de a benszülött bagolynak is ízletes csemege lehet.
“Mint a vadvilág élő része, neki is ki kell használnia a lehetőséget” – Mondta Empson. “A tuatarák kihaltnak számítottak a vadonban hosszú időn keresztül” – Tette hozzá Lindsay Hazley, kutató – “Könnyebben lehet ezeket a gyíkokat tenyészteni úgy, ha kizárjuk a kockázati tényezőket. Most, hogy megjelentek olyan területen is, ahol természetes ellenségeik vannak, ez pozitív visszajelzés.”
A tuatara maori nyelven egyébként azt jelenti, hogy “Hegyek a háton”.