Salamon
6 °C
14 °C

Leltározták Magyarország természetes növényzeti örökségét

2009.03.30. 16:48
A világ harmadik legnagyobb botanikai adatbázisát készítették el a magyar kutatók. Ebből kiderülhet, hogy a növények miként reagálnak a klímaváltozásra.

Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet (ÖBKI) kutatói és hazai botanikusok munkájával elkészült Magyarország természetes növényzeti örökségének első tudományos igényű leltára, a MÉTA, jelentette be Török Katalin, az ÖBKI igazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A fogyasztói társadalom európai "fejlődésével" egyre nagyobb ütemben csökken a biodiverzitás, a fajok sokszínűsége. A negatív következmények felismerésével Európa sok országában megnőtt az igény az aktuális növényzet térképezése, monitorozása iránt.

A MÉTA a világ harmadik legnagyobb terepbotanikai adatbázisa, hasonló eddig csupán Csehországban és Spanyolországban készült. Ám míg a két külföldi zárt adatbázis, a MÉTA révén bárki megismerkedhet szülőhelyének, lakóhelyének, kirándulóhelyének természetes növényzetével, de egyben átfogó országos adatokat is kaphat arról, hogy milyen állapotban van Magyarország természetes növényzete.

Emellett rendelkezésre áll az intézet tájökológiai-tájhasználati szakértői rendszerének a honlapja is, amelynek segítségével különféle erdő- és mezőgazdasági tevékenységek tájökológiai kockázatát is ki lehet értékelni.

"2060-ra a védett területeken belül eltűnik az erdőknek, gyepeknek, mocsaraknak a 40 százaléka, e területeken kívül a csökkenés 75 százalékos lesz" - hangsúlyozta Molnár Zsolt, az intézet tudományos munkatársa. Mint kifejtette, korábban is ismeretes volt, hogy Magyarországon a táj nagyobbik része természeti szempontból tönkre lett téve.

"Szántóföldjeink, településeink, erdőültetvényeink vannak. Ám eddig nem tudtuk, hogy mennyi maradt a növényzeti örökségből" - magyarázta Molnár Zsolt a projekt célját, amelyet az MTA ÖBKI 2001-ben indított. Ehhez először egy új, tájökológiai szemléletű vegetációtérképezési módszertant kellett kidolgozni, melynek során 35 hektáros hatszögrácsban 17 féle vegetációs, tájökológiai tulajdonságot dokumentáltak. A térképezés során 199 szakember 7000 terepnap alatt az ország 86 természetközeli vegetációtípusáról csaknem 300 ezer hatszögben gyűjtött adatokat.

Magyarország természetközeli növényzeti öröksége és a még felismerhető eredeti növényzet töredékei mindösszesen legfeljebb 1 800 000 hektárt fednek, ez az ország 19,4 százaléka. A kutatók dokumentáltak 28 féle, a vegetációra veszélyeztető hatást, felbecsülték a növényzet regenerációs képességét, valamint az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességét. A botanikusok kimutatták, hogy Magyarországon 350 ezer hektárnyi parlag és 501 ezer hektárnyi spontán terjedő tájidegen özönnövény van.

A MÉTA honlapján szerepelnek országos adatok, élőhelyek, van fotótár, valamint diákoldal is. Utóbbi az ifjúság modernebb ökológiai szemléletét hivatott elősegíteni.

Az adatbázis egy részéhez szabad a hozzáférés. Egy másik része a kuratórium engedélyéhez kötött, a harmadikhoz pedig jelszóval lehet hozzáférni. Ezzel minimalizálni akarják annak a veszélyét, hogy a MÉTA adatait rossz célokra használják.

Mint Török Katalin az MTI-nek elmondta, az adatbázis révén az ország minden egyes pontjára tudnak valamilyen információt mondani a növényzetről, becslést ad arra, hogy a természetes növényzet még mennyire maradt fenn, és milyen állapotban.

"Egy adott pillanatban történő mintavétel alapján készült az adatbázis, nagyon reméljük, hogy néhány év elteltével megint lesz egy nagy projekt, amelynek keretében ezt újra fel lehet mérni, és akkor konkrét adatok alapján felbecsülhetjük, hogy hogyan reagált a hazai vegetáció a klímaváltozásra" - mondta Török Katalin, hozzátéve, hogy az intézet felhalmozott tudásával a döntéshozatalt igyekeznek támogatni.

"Napi kapcsolatban vagyunk a környezetvédelmi és vízügyi minisztériummal, konkrét kérdésekkel is megkeresnek minket, de részt vettünk az éghajlatváltozási stratégia kidolgozásában is" - magyarázta az OBKI igazgatója.