Nándor
6 °C
22 °C

Kína higannyal mérgezi az óceánokat

2009.04.10. 08:53 Módosítva: 2009-04-10 08:53:18
Ázsiában az erőteljes gazdasági növekedés miatt több higany kerül a vízbe, onnan pedig a halakba.

Rohamosan nő a Csendes-óceán higanytartalma, és a Harvard egyetem kutatói szerint az Ázsiában tapasztalható erőteljes gazdasági növekedés, ezen belül is elsősorban a szénből energiát nyerő Kína a felelős. A tudósok szerint a világszerte mérhető higanyértékek 2050-ig akár meg is duplázódhatnak.

Ez többek közt azt eredményezné, hogy a metil-higany feldúsul a halakban. Ebben a szerves formában a higany több mint százszor olyan mérgező, mint szervetlen formában - írja a Nature című tudományos lap online változata. Különösen a ragadozó halak veszélyeztetettek, például a tonhalak és a cápák.

Még nem teljesen világos, hogyan képződik a szerves alak a szervetlenből, ami egyrészt közvetlenül jut a tengerbe, másrészt folyók és kipufogógázok által. Elsie Sunderland, a vizsgálat vezetője felfedezte, hogy a metil-higany jelentős hányada a tengerben képződik.

A mikrobáknak ehhez az elpusztult, lesüllyedő plankton nyújt táptalajt és reakciós felületet. A felfelé törekvő áramlatok ezután a nagyobb metilhigany-molekulákat újra a felszínre szállítják, ahol az anyag bejut az állatokba - és végül az emberbe. Előző vizsgálatok fényt derítettek arra, hogy ott a legmagasabb a metil-higany koncentrációja, ahol különösen jól fejlődnek az algák.

A metil-higany a halaknál előforduló higany leggyakoribb formája. A legerősebben mérgező higanyféle, amit az ember elfogyaszthat; az USA-ban az emberek által elfogyasztott higany 40 százaléka származik halból. Az amerikai egészségügyi hatóság ezért arra figyelmeztet, hogy a várandósok és a kisgyermekek ne egyenek nagytestű ragadozó halakat. A zsírdús halak fogyasztásától szintén óva intenek - hiszen a méreg kiválóan oldódik zsírban.