Nándor
7 °C
23 °C

A válságra is válasz lehet ez EU agya

2009.04.22. 10:55 Módosítva: 2009-04-22 10:57:09
Budapesté lett az EU agya, más néven az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT). A szervezet mintája a világhírű Massachusetts Institute of Technology (MIT), a felfedezéseiről és innovatív megoldásairól híres amerikai egyetem lett volna, de végül a már létező egyetemek és tagállamok esetleges marakodását mellőzve a csúcsegyetem helyett tudásalapú hálózatot gondolt ki az Európai Bizottság. Áprilistól pályázhatnak meglehetősen sok pénzre a tudás- és innovációs társulások, ám egyelőre nem teljesen tiszta, hogy mik azok.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az egyetlen nagy uniós szervezet, amelyet sikerrel megszerzett Magyarország, bár nem ment könnyen, miután fő versenytársaink, a lengyelek nehezen engedtek a versenyben. Végül a tavaly júniusi döntésen a lengyelek kivételével minden eu-s tagállam Budapestre szavazott.

A munka már beindult, bár az intézmény még nem költözött be a budapesti Infoparkban található főhadiszállásra. Az EIT bizottság augusztusban választja ki az első két-három olyan hálózatot, amelyek elnyerhetik az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) címet, és azzal együtt meglehetősen sok pénzt.

Az európai innováció gyenge

„Európa meglehetősen gyengén muzsikál az innováció terén, mind Japán és egyéb ázsiai országok, mind az Egyesült Államok mögött le vagyunk maradva. Fiatal, tehetséges vállalkozásokat illetően is van még lehetőségünk fejlődni" - mondta hétfőn az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Martin Schuurmans, az EIT bizottság vezetője. Az EIT célja, hogy nagy társadalmi problémákra keressen innovatív, tudományos megoldást olyan szervezetek hálózatán keresztül, amelyek mind a tudás, mind a gazdasági vállalatok területén megállja a helyét.

Egyetem + multicég = innováció?

Egyelőre homályos, hogy pontosan milyen közösségek képezik majd az EU agyát, a konkrétumok részletezésétől egyelőre elzárkózik az EIT bizottság feje, a jelentkezés kritériumaiból azonban következtetni lehet néhány szempontra. A jelentkező hálózatnak legalább egy magas szintű oktatási intézményt és legalább egy vállalatot magában kell foglalnia. Ezen kívül az is feltétel, hogy legalább három független szervezet legyen a hálózatban, legalább három tagállamból, valamint, hogy a partnerszervezetek nagy része EU-s tagállamokból származzon. Az intézmény jövőképe szerint kevés számú központ vezeti majd az európai innovációt, amelyhez kis- és középvállalatok is csatlakozhatnak, mondta Dr. Anders Flodstörm, az EIT bizottsági tagja.

A többlépcsős válogatás után decemberben döntenek az első két-három európai tudás- és innovációs társulásról, amelyek klímaváltozással, energetikával és infokommunikációval foglalkozó projektekkel jelentkezhetnek. Az intézmény finanszírozására 2013-ig 308,7 millió euró (nagyjából 77 milliárd forint) jut, ebből az EIT működésére körülbelül 50 millió eurót fordítanak, míg a többit várhatóan az európai tudás- és innovációs társulások (KIC-ek) felállítására és működtetésére költik majd. Egy KIC évente nagyjából ötven - százmillió euróra számíthat. Finanszírozásából 25 százalékot vállal az EIT, a maradék 75 százalék megoszlik a nemzeti, regionális források, EU-s programok és az Európai Strukturális Alap pénzéből, amelyekért a jelentkező társulásnak kell lobbiznia. És hogy van erre pénz a gazdasági válság közepén?

Válság közepén költeni

„Két oldalról is megközelíthető a válasz: a vállalatok elkötelezettségét kivívni mostanában nehézkes, ugyanakkor a válság ebben az esetben akár ébresztőóra is lehet. Mindenki állandóan arról beszél, hogy problémák vannak a gazdasággal, neki kell állni tenni is valamit. Európában megvan a tudás ahhoz, hogy megpróbáljuk az innováció segítségével orvosolni a problémát" – mondta Schuurmans. Bár az EIT-vezér szerint ez a szervezet lesz, amely a bürokratikus EU-intézmények közül egyszerűségével tűnik majd ki, az innovatív gazdasági hatás korántsem lesz azonnali. (Például a társulások jelentkezése maximum negyvenoldalas dokumentum lehet, ha egy sorral is hosszabb, kivágják a szemétbe, hangsúlyozta többször Schuurmans.)

Az év végén kiválasztott közösségek eredményei legkorábban hét-tizenöt év múlva érvényesülhetnek, bár a bizottság tagjai szerint a bürokratikus, gyakran lassú uniós szervezetektől eltérően dinamikusan működő hálózat lesz. 2009 az EU-ban a kreativitás és innovációnak szentelt év, amely területen van is mit tenni, főleg, hogy az már biztos, a lisszaboni stratégia megbukott. Vagyis a tervezettel ellentétben Európa 2010-re már biztos nem lesz a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdasági közössége.

Nehéz megjósolni, hogy a Budapestre telepített főhadiszállás mellett Magyarország milyen hasznot húz majd az EIT működéséből. Az intézetet tizennyolc független jelölt és négy uniós szervezeti képviselő vezeti majd, a függetlenek közé Magyarország Magyar Bálintot delegálja.