A bangkoki Csulalalongkorn Egyetem kutatói szerint négy nap után a kis malacoknál szintén láz, köhögés, tüsszögés, orrfolyás és kötőhártya-gyulladás lépett fel. De 22 nap után a malacok egyike sem pusztult el.
A kutatók megállapították, hogy az új vírus csak a légutakban terjedt el, nem találták nyomát a vérben vagy más szövetekben. Tudományos feltételezések szerint az új H1N1-es vírus úgy jött létre, hogy sertésekben találkoztak és keveredtek madár- és humán vírusok. Az így keletkezett új H1N1-es törzs eltérő genetikai tulajdonságokkal rendelkezik.
Május elején Kanadában felfedezték, hogy egy sertésfarm állatai embertől kapták el az új influenzát. Ez újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az új influenzavírus képes az állatok és az emberek között mozogni, mindkét irányban.
Az új vírust kezdetben sertésinfluenzának nevezték, de április vége óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a H1N1-es megjelölés mellett döntött, mivel az első elnevezés megtévesztő volt, és indokolatlanul sújtotta a sertéstenyésztő ágazatot.