Teofil
5 °C
10 °C

Ritoók Zsigmond kapta a Bolyai-díjat

2009.05.24. 19:16
A Nemzeti Színházban vasárnap este átadták az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai-díjat. A kétévente átadott díjat idén dr. Ritoók Zsigmond filológus-ókorkutató kapta, ezzel a díjazók egyszerre tettek gesztust az eddig hanyagolt társadalomtudományoknak és hívták fel a figyelmet a tanítás fontosságára.

„A Bolyai-díj emberi oldalát szeretnénk hangsúlyozni” – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a díjjal idén jutalmazott klasszika-filológia professzort, dr. Ritoók Zsigmondot köszöntő beszédében. Mint mondta, a professzor példakép lehet a mai kor emberének, akit „elvezet az antik eredetihez és ráébreszti, hogy köze van hozzá.” A korábbi években természettudósok kapták a Bolyai-díjat, most először adományozták a társadalomtudományok egy képviselőjének. Erről beszélve Sólyom kitért arra, hogy az idei döntéssel a díjbizottság szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a jó iskola a benne tanító tanároktól jó.

Ritoók Zsigmond filológus-történész

Az eseményen rövid köszöntőt mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is, aki úgy fogalmazott, hogy a rendkívüli tudományos teljesítmények kapaszkodót jelentenek a válságban. Bajnai dicsérően nyilatkozott a díjat alapító üzletemberekről. Korán felismerték, milyen társadalmi szolidaritásra kötelezi őket a sikerük, jó lenne, ha többen jutnának hasonló felismerésre – mondta.

A most 79 éves díjazott köszönőbeszédében elmondta, hogy előbb lett tanár, és csak utána tudós, és „roskasztóan nagy kitüntetésnek” nevezte az elismerést. Az ókori művészetekre kitérve úgy fogalmazott, hogy vannak értékek, melyekről, bár közvetlen hasznot nem hajtanak, nem feledkezhetünk meg. „Jobb koldusnak lenni, mint műveletlennek” – ez volt fő üzenete, amit a díj vendégkönyvébe is beírt.

Aki a katedrán érzi jól magát

Ritoók Zsigmond az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezetője, professor emeritus, akadémikus. 1929-ben született Budapesten, latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett az ELTE-n, majd 1952 és 1958 között tanársegédként dolgozott az egyetemen. 1958-tól 12 éven át tanított a budapesti Martos Flóra Gimnáziumban, majd 1970-től az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportjában dolgozott főmunkatársként. 1986-ban kezdett tanítani az ELTE-n, 1987 és 1993 között vezette a Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszéket. Vendégtanár is volt a grazi és a heidelbergi egyetemen. 1999-ben vonult nyugdíjba, de azóta is visszajár a katedrára. A tudományos életben is aktív, az utóbbi években rendszeresen publikált új kutatási eredményeket. Három gyereke és öt unokája van.

Kutatási területe a korai görög epika és dráma, az antik esztétikai gondolkodás, az antikvitás továbbélése. 1985 óta az irodalomtudomány doktora, 1993 óta az MTA rendes tagja. Munkáját a Bolyai-díj előtt 1992-ben a Szent-Györgyi Albert-díjjal jutalmazták, 1995-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta neki, 2008-ban megkapta ugyanennek az elismerésnek a csillaggal ellátott fokozatát. 2001-ben Széchenyi-díjat kapott. A Bolyai-díjjal százezer euró is jár (idén először, eddig ötvenezer euró volt az összeg), Ritoók a díjátadó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a pénz egy részét intézményeknek fogja adni.

Bajnai és Sólyom Fotó: Barakonyi Szabolcs

Üzletemberek alapították

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek, Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imre és Várkonyi Attila. 2001-ben Alexander Brodyval egészült ki az alapítók köre, idén pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész. A díjról döntő bizottságot a köztársasági elnök vezeti, a tagok közül hetet az MTA elnöke jelöl, további hetet pedig a Bolyai-díj alapítói delegálnak.

A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás agykutató kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később pedig Bor Zsolt lézerfizikust. Legutóbb tavalyelőtt osztottak Bolyai-díjat, akkor Lovász László matematikus kapta az elismerést.