Jenő
3 °C
8 °C

Stresszes baktériumok nem szexelnek

2009.06.09. 14:21 Módosítva: 2009-06-09 14:22:35
A baktériumok jobban hasonlítanak az emberre, mint gondolnánk: a szex stresszel jár a mikrobák számára is, és ha nagyon stresszes a helyzet, egyáltalán nem kerül sor az aktusra - derítették ki osztrák kutatók.

A grazi egyetem molekuláris biológiai intézetének kutatója, Günther Koraimann és csapata az úgynevezett IV-es típusú szekréciós rendszert kifejleszteni képes baktériumokat vizsgálta meg tüzetesebben. A rendszer olyan fehérjegépezet, amelyet csak megfelelő körülmények között építenek fel a baktériumok; lehetővé teszi a mikroszkopikus lények számára, hogy egymás között makromolekulákat vagy akár örökítőanyag-részeket cserélhessenek. Így egész gének is tulajdonost válthatnak, ezáltal például elterjeszthetik a rezisztenciát egy baktériumpopulációban bizonyos antibiotikumokkal szemben - olvasható az osztrák televízió tudományokkal foglalkozó honlapján.

A szakzsargonban ezt horizontális géntranszfernek nevezik. A magasabb rendű élőlények ezzel szemben csak utódaiknak tudják továbbadni génjeiket - ilyenkor vertikális géntranszferről van szó.

A mikroorganizmusok szekréciós rendszerükkel idegen sejtekbe is be tudnak juttatni fehérjéket és DNS-t. A kórokozó baktériumok így befolyásolhatják környezetüket a gazdaszervezeten belül, kellemesebb körülményeket teremtve maguknak. Többek között a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori alkalmaz ilyen praktikákat.

Mivel a horizontális géntranszfernél örökítőanyag-csere történik, a kutatók magasabbrendű szervezetek szexuális aktusával hasonlítják össze a folyamatot. A mostani kutatás kimutatta, hogy a IV-es típusú rendszer felépítése egyszerre több stresszfaktort is működésbe hoz. Ez egyrészt védi a sejtet, továbbá negatív visszacsatolás révén megakadályozza a további IV-es típusú rendszerek felépítését.

Ha egy baktériumot túl sok stressz ér (a kísérletben ezt hősokkal váltották ki), akkor a IV-es típusú szekréciós rendszeren keresztül elmarad az örökítőanyag cseréje.

A kísérletek eredményétől azt remélik az osztrák kutatók, hogy egyrészt új eszközökre tehetnek szert a bakteriális fertőzésekkel szemben, másrészt megakadályozhatják az antibiotikum-rezisztencia elterjedését a baktériumok között.