A dinók bőre a krokodiléra hasonlít
Kivételesen jól konzerválódott dinoszauruszt vizsgálhattak meg brit tudósok, és publikációjukban részletesen leírták, hogy a finomszemcsés üledék miként akadályozta meg a fosszília lágy szöveteinek a lebomlását.
A dinoszauruszoknak általában csak a csontjaik kerülnek elő a földből, de Észak-Dakotában találtak egy meglepősen ép hadroszauruszt, aminek a bőrsejtjeit is meg tudták vizsgálni a manchesteri egyetem palaeontológusai, közölte a BBC News.
Tesztekkel kimutatták, hogy a fosszília sejtszerű struktúrái épen megmaradtak, de az azokat felépítő fehérjék már rég lebomlottak. A kutatócsoport szerint a 66 millió évvel ezelőtt élt dinoszaurusz bőre ugyanúgy kétrétegű, mint a modern utódjaié, például a krokodiloké.
Ez a megállapítás nem nagy újdonság, mert az állatok evolúciós történetéből erre következtettek a tudósok, a kutatócsoport ennek ellenére örül, hogy a lelettel meg tudták erősíteni az elméleteket.
Phil Manning és munkatársai többféle technológiát bevetettek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb információt megtudják a leletről. Szerintük a pórul járt hadroszaurusz egy vizes sírban lelte halálát, és a finomszemcsés üledék egyfajta cementet képzett, ami nagyon jól tartósította az állat bőrét. Bár a fehérjék lebomlottak, az aminosav építőkockák még megtalálhatóak voltak.
A hadroszaurusz bőre a lágyéknál vékonyabb volt, és korábbi leleteken ezen a területek sok harapásnyomot találtak, tehát ez lehetett a faj Akhillesz-sarka.
Derek Briggs, a Yale egyetem a palaeontológusa, aki a kivételesen jó állapotban megmaradt leletek szakértője, dicsérte a hadroszauruszt feltáró tudósok munkáját. Szerinte nagyon sok esetben elpusztulnak a hasonló szövetlenyomatok, mert a régészek csak a csontokra koncentrálnak, arra számítanak, hogy más nem maradt épen.
