Orsolya
7 °C
17 °C

Magyar kutató fejti meg a kétnyelvűség titkát

2009.07.22. 16:05 Módosítva: 2009-07-22 16:06:08
A Science című neves tudományos lap közölte egy fiatal magyar tudós, dr. Kovács Ágnes Melinda kutatását. Kovács tanulmánya igazolja azt, hogy a nyelvek megkülönböztetése és a több nyelv egyidejű tanulása már azelőtt megkezdődik, hogy a gyerek egyáltalán beszélni tudna.

A kutatónő felfedezését az egész világ megismerhette, mert miután a napokban a Science közölte a tanulmányt, az Associated Press is írt a kutatásról. A hírügynökségi anyag pedig megjárta a mainstream sajtót, többek között a Yahoo News legolvasottabb hírei közé került.

Kovács Ágnes Melinda, aki az MTA Pszichológiai Kutatóintézete és a CEU Kognitív Fejlődési Központ munkatársa, Olaszországban, egy trieszti kutatóintézetben végezte a kutatást az intézetvezető, Jacques Mehler segítségével. Kovácsék 44 olyan, egyéves kisgyereket vontak be nyelvfejlődési kísérletükbe, akik még nem tudtak beszélni.

A vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, milyen mechanizmusok segítik azt, hogy a két anyanyelvű gyerekek ugyanannyi idő alatt két nyelvet tanulnak meg, mint az egy anyanyelvűek, illetve hogy ez a folyamat mikor kezdődik. A tudósok a gyerekek szemmozgását követték egy erre a célra fejlesztett készülékkel, amely 20 milliszekundumonként regisztrálta, merre néz a babák szeme.

Nem létező szavakkal

„Egy kétnyelvű helyzetet szimuláltunk a még nem beszédképes gyerekeknek: nem létező, három szótagú szavakat játszottunk le nekik, amelyekben felfedezhető volt két egyszerű szabályszerűség. A szavaknak vagy az első kettő, vagy az első és az utolsó szótagjuk azonos volt, például: lo-mo-lo, illetve lo-lo-mo” – magyarázza Kovács.

Kovacs Mehler3

A két szabálynak megfelelően a szavak elhangzásakor egy képernyő jobb, illetve bal oldalán villantottak fel érdekes képeket a babáknak, majd újabb hasonló szavakat játszottak le nekik, de ezúttal képek nélkül. A gyerekek szeme ekkor a szótagokban rejlő szabályoktól függően mozdult el abba az irányba, ahol a képnek érkeznie kellett volna.

Nem szavak, szabályok

Vagyis a babák nem a szavakkal, hanem a szabályokkal társították a képeket, felismerték a rendszert a szótagokban. Viszont, míg a kétnyelvű babáknak sikerült mindkét szabályt egyszerre megtanulniuk, az egynyelvűek csak az egyiket sajátították el.

A felfedezés bizonyíték arra, hogy a nyelvtanulási mechanizmus már a beszéd megjelenése előtt különválik az egy- és két anyanyelvűeknél. A vizsgálat kontrollcsoportjával végzett kísérlet megerősítette azt a tényt, hogy a két anyanyelvű gyerekek ugyanannyi idő alatt tanulnak meg két nyelvet, mint az egy anyanyelvűek egyet.

A kutatás következő lépése a biológiai háttér vizsgálata. Kovácsék megismétlik a kísérletet úgy, hogy ezúttal nem a szemmozgást követik, hanem az agytevékenységet figyelik EEG-vel és infravörös spektroszkópiával (NIRS). A kísérletet egyébként dr. Patricia Kuhl, a washingtoni egyetem kutatója kommentálta az AP-nek, és elismerően nyilatkozott a tanulmányról. Kuhl szerint a kutatás tudományosan is alátámasztja, amit sok szülő tapasztalatból tud: a gyerek kisgyermekkorban – még hétéves kora előtt – tanul meg legkönnyebben új nyelveket.