Árpád
3 °C
12 °C

A tömegek bölcsessége

2009.08.02. 11:39 Módosítva: 2009-08-02 11:39:25
A Wikipédiával és a Linux-szal jól szemléltethető nyílt innováció napjaink legnépszerűbb üzleti koncepcióinak egyike. Demokratikusabb az ötletgyártás, egyén és közösség nagyobb szerephez jutnak az alkotótevékenységben, mint korábban.

Crowdsourcing, tömegek bölcsessége, kollektív intelligencia, egyenrangú felek együttműködése – valamennyi kifejezés ugyanarra, az internet térhódításával és a korlátlanba tartó sávszélességgel egyre fontosabbá váló jelenségre vonatkozik. Csapatsporttá vált az innováció; minél többen vesznek részt benne, annál jobb. A fejlesztések – esetenként már félkész termék állapotban – a vállalatok határain túlra terjednek ki, a folyamatokban a felhasználók is részt vesznek. A web 2.0-val divatossá lett téma köré szervezetek, mozgalmak alakulnak.

gyem1

A modell részben a vállalati hierarchiákat is ellensúlyozza. A legsikeresebb projektek egyelőre hibridek: a tömeg decentralizált, a válogatás és döntéshozás viszont a hierarchikus gyakorlat szerint történik. Még a Linux esetében is, ahol Linus Torvalds és néhány fontos beosztásban lévő társa választja ki az operációs rendszerbe kerülő kódot. Sőt, a Wikipédiánál is akad pár szerkesztő.

Az MIT Kollektív Intelligencia Központjának legújabb kutatása szerint a nyílt innovációs modell csak akkor sikeres, ha pontosan meghatározott egyedi célra tervezik, és ha az ösztönzésekkel a potenciálisan leghatékonyabb személyeket vonják be az együttműködésbe. Nincs benne semmi mágikus, ráadásul félreértés azt hinni, hogy elég egy kósza ötlet akármiről, és a kollektív bölcsesség máris a legjobbat hozza ki belőle.

A Berkeley Egyetem Nyílt Innováció Központját vezető Henry Chesbrough szerint a hatalmas potenciál mellett buktatókkal is kell számolnunk. Egy cégnek nyitottnak kell lennie, máskülönben nem tenné közkinccsé egy-két ötletét, de a javaslatokat feldolgozó és hasznosító rendszernek is birtokában kell lennie: „az üzletben nem az számít, mennyi ötletünk van, hanem az, hogy hányból tudunk terméket és szolgáltatást csinálni.”

Milyen filmeket nézzünk?

A nyílt innováció egyik legérdekesebb példája a Netflix filmkölcsönző 2006 októberében meghirdetett 1 millió dolláros pályázata: az összeget az nyeri el, aki legalább 10 százalékkal hatékonyabbá teszi, s ezáltal még inkább a fogyasztói elvárásokhoz igazítja a cég Cinematch szoftvere által készített filmajánlókat. A Cinematch minden egyes fogyasztó filmnézési szokásait elemzi; ezek alapján újabb és újabb mozikat ajánl nekik. Minél célzatosabbak az ajánlások, annál népszerűbb a Netfix.

gyem2

A napokban zárult versenyt végül egy hétfős – amerikai, izraeli, kanadai és osztrák tagokból álló – csoport nyerte meg: informatikusok, statisztikusok, gépitanulás-szakértők. Együttműködésüket az internet tette lehetővé. Az elején csak hárman voltak, aztán (egy év után) két két-kétfős, szintén jól teljesítő csapat csatlakozott hozzájuk. Az eredeti hármas ugyan vezetett, de ha egyedül maradtak volna, még mindig versengenének. A sikert – és az 1 millió dollárt – a szélesebb körű együttműködés, üldözőik bevonása hozta meg. A versenyt pedig nemcsak a pénzösszeg, hanem a kihívás is népszerűvé tette. Szakértők sora vett részt benne, algoritmusaiknak százmilliónál több filmértékelésben kellett mintákat találniuk. Az ilyen méretű adatelemzés, a felmerülő előrejelző modellezési problémák megoldása más területeken, például az online kereskedelemben és a telekommunikációban szintén alkalmazhatók lesznek.

Mintakeresés

A győztes ötlet az volt, amelyik a legtöbb pontszámot elérte. Más esetekben a cégek egyáltalán nem indítanak versenyt, hanem mindenki hozzátesz valamit az alapötlethez, megy az online brainstorming, a menedzsment pedig válogat.

Az IBM az utóbbi hét évben tizenhárom ilyen „netes összejövetelt” vezényelt le. Például 2006-ban indított egyet, amelyben kitüntetetten fontos területek (energia-megtakarítás, egészségügy, „okos” elektromos gridek stb.) befektetési stratégiáin elmélkedtek. 150 ezer alkalmazott, kliens, üzleti partner és az akadémiai/felsőoktatási világ szereplői vettek részt a 100 millió dolláros kezdeményezésben.

„A kollektív intelligencia legérdekesebb példái sok különböző design mintát tartalmaznak” – jelentette ki Thomas W. Malone, az MIT-s központ igazgatója, aki egy tanulmány (Tömegek munkára fogása: a kollektív intelligencia genomjának feltérképezése) társszerzőjeként biológiai analógiával élve kereste ezeket a mintákat a világhálón megnyilvánuló közösségi intelligencia génjeiben. Mintegy 250 példát elemezve vizsgálták a génszerű „építőkockákat.” Céljuk a kollektív intelligenciáról való gondolkodás szisztematikus keretének kidolgozása. Olyan kereté, mellyel a menedzserek többet tudnak tenni, mint csak példákat keresni és reménykedni az inspirációban.