Árpád
3 °C
12 °C

Jó magasan születni

2009.08.13. 10:13 Módosítva: 2009-08-13 10:19:24
Azok a svájciak, akik a hegyekben látták meg a napvilágot és csak életük későbbi szakaszában költöztek lejjebb, védettebbek a szívhalál ellen. Minden ezer méter 22 százalékkal kisebb kockázatot jelent szívroham okozta elhalálozásra.

Hegymászás közben bizonyos magasságban megjelenik a hegyibetegség: ahogy magasabbra kerülünk, mind kevesebb a levegőben az oxigén és tüdőnkkel már nem tudunk annyi oxigént felvenni, amennyire testünk sejtjeinek szüksége volna.

Akik eleve hígabb levegőben születtek, és fent a hegyekben élnek, azoknak a szervezete alkalmazkodik ehhez a helyzethez és ezért jobban bírják az ilyen körülményeket. Kutatók már korábban is foglalkoztak azzal, hogy a hegyekben lakók kevesebb ideig vagy tovább élnek-e, mint a síkvidékiek, de az eddigi vizsgálati eredmények ellentmondó adatokat eredményeztek.

A gond az volt, hogy a hegyekben élők gyakran más etnikai csoporthoz tartoztak, életmódjukat, körülményeiket sem lehetett a síkságon lakó emberekéhez hasonlítani. Most David Fäh és munkacsoportja Svájc német területén adatokat gyűjtött 1,64 millió ottani lakos életéről és haláláról.

Kevesebb szívhalál

A vizsgálati értékelésbe került svájciak nagyon hasonlóan éltek. Mind a hegyekben születtek és laktak, de életük során néhányen lejjebb, mások magasabbra költöztek. A vizsgált személyek életkora 40 és 84 év között volt, lakhelyük pedig 269 és 1960 méteres magasság között helyezkedett el.

A munkacsoport az 1990 és 2000 közötti halálozási statisztikákból dolgozott. Eszerint minden ezer méternyi magasság 22 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségben történő elhalálozás kockázatát, és 12 százalékkal az agyi katasztrófa okozta halál rizikóját. Az ezer méteres szintkülönbség nagyjából a főváros, Bern és Davos, a világhírű alpesi síparadicsom közti magasságbeli különbségnek felel meg.

Érdekes módon azok, akik valahol a hegyekben látták meg a napvilágot, de később alacsonyabban fekvő helyre költöztek, megőrizték a magasabb élettér előnyeit, ők voltak a legegészségesebbek, viszont akik lejjebb születtek, mint ahol később éltek, azoknak lakhelyük magasságával arányosan emelkedett az esélyük az infarktusra, vagy szélütésre.