Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

A halott nem szalad el

2009.10.21. 12:33
Koponya, névtelen halott: a budapesti rendőrségi helyszínelők és igazságügyi szakértők munkája majdnem olyan, mint a hollywoodi sorozatokban, csak itt ötvenhat éves a mikroszkóp, és pelenkával tömött telefonkönyv fogja fel a próbalövésnél a golyót. Egy nap a BRFK bűnügyi technikai központjának különleges csoportjával.

„A huszadik kerületi Tescónál találtak egy koponyát, indulunk” – ez az első mondat, amit a helyszínelők munkahelyéül szolgáló rendőrségi épület folyosóján reggel kilenckor meghallunk. Mi sem természetesebb, mint egy tescós koponya, megyünk mi is a rendőri szlengben életes-nek nevezett helyszínelő szemlebizottsággal. Ők vizsgálják a halottakat és a különleges eseteket. Halmai János igazságügyi nyomszakértő őrnagy kocsijában robogunk a soroksári Tesco mögötti füves területig, ahol egy Bálint nevű, rokonszenves hajléktalan és családja lakik a bokrok között. Reggel éppen alapot ástak a bódéjuknak, onnan került elő a koponya.

A szemlebizottságnak ez a napi első esete, huszonnégy órás műszakban dolgoznak reggel fél 9-től másnap reggelig, a különleges esetekhez vonuló életeseknél a csoport három főből áll. A bizottságvezető nyomozó a főnök, ő diktál, a rendőrkapitány is csak akkor léphet a helyszínre, ha ő megengedi. Szakképzett bűnügyi orvos és bűnügyi technikus érkezik vele a helyszínre, ahol már várakozik a járőr, a rendőrségi ügyeletre érkező bejelentéseket ugyanis először ő ellenőrzi.

Dr. Lestár Ferenc bűnügyi orvos helyszíni morfológiai elemzése szerint a gyökerektől virágzó koponya egy nőhöz tartozik, aki negyven–hatvan éve van a földben. „Ebben az esetben nincs szükség rendőri intézkedésre, elévült az ügy, ráadásul valószínű, hogy abból a régi temetőből származik, ami itt volt, és amit az M5-ös autópálya építésekor kiforgattak a földből” – mondja Szalontai Péter nyomozó hadnagy, a szemlebizottság vezetője. Megdöbbenésünkre a koponyáért is fekete furgonos és öltönyös hullaszállítók érkeznek, méretes papírzacskóban viszik el a néhai hölgy fejét.

Kis magyar CSI

A hollywoodi CSI-sorozatokkal ellentétben a helyszínelők munkája valójában nem olvad egybe a szakértőkével, és a nyomozókéval sem. A CSI: Las Vegasban a csodálatos Grissom összekaparja a helyszínen a nyomokat, megvizsgálja őket a laborban, aztán kihallgatja a gyanúsítottat, majd a bíróságra megy tanúskodni. „A helyszíni szemle lényege a nyom begyűjtése, biztosítása, és a helyszínelő feladata a helyszínen véget is ér” – mondja a tescós koponya után egy órával a központban dr. Gárdonyi Gergely, a bűnügyi technikai osztály vezetője. Évente harmincezer esetben járnak el, a háromszáz alkalmazott között nemcsak a helyszínelők vannak, hanem bűnügyi orvosok, hazugságvizsgálók és bűnügyi kutyások is.

A nyomot aztán átveszi az igazságügyi ujjnyomat-, nyom-, fegyver-, vegyész, írás-, orvos-, DNS-, bármilyen szakértő, akire szükség van, a lényeg, hogy ne rendőrség alkalmazásában álljon. 2007 óta ugyanis büntetőügyekben kizárólag külső, a rendőrségtől független igazságügyi szakértői intézetek járhatnak el.

„Elfogultságra hivatkozva hozták ezt a törvénymódosítást, száz-kétszáz rendőrségi igazságügyi szakértő munkáját lehetetlenítették el” – mondja Halmai János, aki nagyon bánja, hogy ez történt, mert mint mondja, kollégáival hosszú évek alatt megdolgoztak az igazságügyi szakértői címért, aztán most nem használhatják. Néhány szakértő magánzóként dolgozik tovább, mások, mint ő is, a rendőrségnél maradtak, a fizetésük nem változott, egyéb feladatokat látnak el.

Fegyverek zárt ajtó mögött

A folyosó végi, rácsos ajtó mögötti szobában dolgozó fegyverszakértő például alosztályt vezet, de a sok száz lefoglalt fegyverből álló gyűjteménye még megvan, ahogy a lövedékeket összehasonlító ötvenhat éves mikroszkópja is. A CSI-sorozatokhoz hasonlóan – amíg végezhettek szakértői munkát – itt is gyakran végeztek összehasonlító lövedékekteszteket azt vizsgálva, hogy adott lövedéket a lefoglalt fegyverből lőtték-e ki.

A helyszínelős filmekben a próbalövésekhez, a lövedékek fékezéséhez víztartályt vagy zselétartályt használnak, itt a fegyverszakértő által tervezett faládát, amibe pelenkákat és telefonkönyveket rétegeztek. A szocializmusban használt Ágnes pelenka egyébként a helyszínelő és igazságügyi szakértő nagy barátja, nemcsak a lövésteszt miatt, hanem azért is, mert remekül megtartja az illatokat. A szagnyomokat (rendőri szleng szerinti szagkonzerveket) befőttesüvegekben hermetikusan lezárt Ágnes pelenkákon tárolják.

A filmekben egy DNS-teszt néhány pillanat, Magyarországon időigényes és rendkívül költséges, több százezer forintos teszt. „Ahogy a filmekben látszik, mi is UV-fénnyel keressük a spermát és a vér valamely összetevőjére színváltozással reagáló kémiai anyaggal hívjuk elő a látens vérnyomot. Ehhez sötét kell, előfordul, hogy jó pár utcában lekapcsoljuk a közvilágítást, és összefújkálunk mindent. A vért egyébként tökéletesen eltakarítani szinte lehetetlen” – magyaráz dr. Gárdonyi.

Az ujjlenyomatszakértés is külön szakma, a budapestiek ugyanúgy adatbázissal dolgoznak, mint a hollywoodiak, az AFIS nevű rendszer 1907 óta tárol ujjnyomatokat. „Az ügyek nagyjából felében van azonosítás szempontjából alkalmas ujjnyom” – mondja Rajczi Gábor, igazságügyi ujjnyomatszakértő. Alkalmas lehet bármilyen kicsi nyom, csak legyen benne tíz sajátos pont, amit a szoftver felismer. Az ujjnyomatszakértők imádott felülete az üveg, a cigarettásdoboz és bármi, ami lakkozott, azon ugyanis nagyszerűen kirajzolódik az ujjnyom.

Élősködők, hullalé

A helyszínelők rendszeresen vesznek részt pszichológiai szűréseken, ami – pályafutásuk durvább helyszíneinek történetét hallgatva – nem árt. Mint mondják, bírják a halottak látványát, sőt meg is tudták szokni, a durva esetekre mégis mindenki emlékszik: „Amikor a 12. kerületben megölte a hároméves gyerekét, a feleségét, a saját nyelvét meg kivágta...” „Amikor üvegházban akasztotta fel magát, és egy hónapja ott volt, betyáros méretűre felpuffadva, hólyagok borították a testét, amiből lövellt a hullalé...” „Amikor egy pesti csónakházban meghalt, de hetek teltek el, mire észrevették, beköpték a legyek, hemzsegett a kukacoktól, élősködőktől...”

Két csoport ügyel egyszerre, az életesek mellett a betöréseket vizsgáló vagyonosok állnak készenlétben. Ha egyszerre több ügy történik, az ügyeletes vezető mérlegel, melyik csoport induljon. „A halott végül is megvár, nem szalad el” – mondja a nyomszakértő. Így járt az a férfi is, akit közterületen találtak egy hete, eszméletlen volt, majd a kórházban meghalt. Nem volt nála személyi igazolvány, úgyhogy ő egy NN (névtelen), Amerikában John Doe-nak hívnák. Az ilyen esetekben a helyszínelők halottszemlét tartanak, megvizsgálják a holttestet, hátha ismert az ujjnyomata, vagy van rajta valamilyen különös ismertetőjel. Megyünk a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézetébe, ahol az azonosítatlan halott és Kiss János boncmester vár ránk.

Névtelen férfi

Az intézetben átható hullaszag terjeng, pedig a testek az alagsorban, hűtben pihennek. Várnunk kell, mert egy tizenöt éves, önakasztott fiút jöttek megnézni a szülei. Emlékeztetem magam, hogy az Üllői út szomszédságában vagyunk, nem Hollywoodban, a helyszínelők ugyanis felidézik, hogy éppen ahol állunk, ott kellett flexszel szétvágni valakit, mert olajoshordóba betonozva ölték meg.

NN-t gurulós ágyon hozza a felszínre Kiss János, aki harmincnyolc éve boncmester, és az a hobbija, hogy a különösen szétroncsolódott holttesteket szépen összefoltozza, kicsinosítja. Dr. Lestár alaposan megvizsgálja a férfit, a bűnügyi technikus ujjlenyomatot vesz, ami még az enyhülő hullamerevség ellenére sem annyira egyszerű. „Felveszünk róla egy alapos személyleírást, majd a zárójelentése alapján megvizsgáljuk, és idegenkezűségre utaló nyomokat keresünk. Ebben az esetben nem adódott egyértelmű gyanú, bár a karján volt egy nagyobb kék bevérzés, de feltehetően a mentős ott ragadta meg, amikor felnyalábolta a földről” – mondja a vizsgálat után dr. Lestár. A férfi agyi bevérzés miatt halt meg. Visszaautózunk a központba, a pihenőben várjuk a következő holttestet.

Este három csatornán is valamilyen helyszínelős sorozatot adnak, egy
epizód alatt két-három gyilkosságot is megoldanak a hollywoodiak. Budapesten naponta körülbelül nyolcvan ember hal meg, a nyomok felvételét gyakran több hónapos nyomozati szakasz és akár években mérhető bírósági tárgyalássor követi. A bizonyításnál az esetek jelentős hányadában itt is a helyszínelők és igazságügyi szakértők munkája dönt.