Éveken belül megérkezhet Európába a sivatagi áram
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Hat éven belül elméletileg Magyarországon is a szaharai napsütésből származó elektromos árammal világíthatunk, ha megvalósulnak egy a napokban megalakult európai megakonzorcium tervei. Az észak-afrikai napenergia felhasználásával termelt áram 2050-re az európai országok elektromosenergia-szükségletének 15-17 százalékát biztosíthatja. A Desertec Industrial Initiative (DII) nevű csoportot a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Munich Re szervezte, és október végén olyan vállalatok csatlakoztak a frissen létrehozott céghez, mint az ABB, a Deutsche Bank, az E.ON és a Siemens.
A DII GmbH 240 milliárd eurós költséggel szeretné felépíteni a Szaharában azokat az erőműveket, amelyek a napsugárzást tükrökkel összegyűjtik (ez a koncentrált napenergia, angol rövidítéssel CSP), és folyadék felmelegítésére használják. Az így keletkezett gőz turbinákat hajt meg, amelyek elektromos áramot termelnek.
Ennek a módszernek az az előnye a napenergiát közvetlenül elektromossággá alakító fotovoltaikus rendszerekhez képest, hogy ha a tartályokban nap közben elegendő meleg folyadékot lehet tárolni, akkor a turbinák folyamatosan, tehát sötétben, éjszaka is tudnak áramot termelni. Az így fejlesztett elektromos áram a DII tervei szerint az afrikai sivatagon és a Földközi-tengeren átívelő hálózaton keresztül jutna el Európába.
A nagyságrendje az újdonság
A koncepció egyáltalán nem újdonság, hasonló naperőművek működnek Észak-Afrikában, Spanyolországban és a kaliforniai Mojave sivatagban is, a Desertec azonban nagyságrendekkel ambiciózusabb az eddigi kísérleteknél. Az egyenként 1 gigawattos naperőművek csaknem ötöd Magyarországnyi, összesen 17 000 négyzetkilométernyi területet foglalnának el a Szaharában. A tükrök, tárolók és turbinák, illetve az áramot Európába szállító elektromos hálózat kiépítésének költségeit kezdetben 120 milliárd, 2050-re 400 milliárd euróra teszik, viszont egyes becslések szerint a projekt csak Németországban 240 000 munkahelyet teremthetne, és a szaharai erőművek negyven év múlva kétbillió euró értékű elektromos áramot állíthatna elő.
Peter Höppe professzor, a Munich Re éghajlatváltozási felelőse a Guardiannek azt mondta, hogy a projekt az elkövetkező évek két fontos világméretű problémáját, a klímaváltozást és az energiabiztonságot is megoldja majd. A Desertec terveit több európai ország is támogatja, élükön a német kormánnyal, amely szeretne lazítani az ország orosz gáztól való függőségén. A Desertec kritikusai szerint a projektnek éppen az az egyik legfőbb hátulütője, hogy a politikailag instabil észak-afrikai államoktól tenné függővé a szaharai áramot használó európai országokat.