Némely vérnyomáscsökkentő csökkenti az elbutulás kialakulásának kockázatát
Némely vérnyomáscsökkentő egyben mérsékelheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is, állítják amerikai kutatók.
A demencia (elbutulás) világviszonylatban jelenleg mintegy 35 millió embert érint, de a lakosság öregedésével az Alzheimer's Disease International előrejelzése szerint számuk húszévente megduplázódik: a szervezet prognózisa szerint 2030-ra az elbutulásban szenvedők száma eléri a 66 milliót, 2050-re pedig meghaladja a 115 milliót.
A Boston Univesity School of Medicine kutatói 2002 és 2006 között 819 ezer 65 évesnél idősebb, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő férfinál vizsgálták a demencia előfordulását. Az adatokat az Egyesült Államok veteránügyi hivatala bocsátotta a kutatók rendelkezésére.
A tudósok gyógyszerezésük alapján három csoportra osztották a veteránokat. Az egyik csoport angiotenzin receptorgátlókat (ARB) szedett. (Az angiotenzin az arteriolák simaizomzatát összehúzó anyag, amely alacsony koncentrációban a vesében, nagy mennyiségben az egész érrendszerben fejti ki hatását: a vesében szabályozza a vérplazma elsődleges vizeletté történő ultraszűrését, illetve emeli az általános vérnyomást.) Korábban kimutatták, hogy az ARB-készítmények hatékonyabban, mint más gyógyszerek, védenek a diabétesz és a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulása ellen. A két legelterjedtebb ARB-készítmény a svájci Novyrtis által forgalmazott diovan vagy valsartan, valamint az Atacand (AstraZeneca).
A második csoport lisinoprilt, úgynevezett ACE-inhibitort szedett, amely bénítja az angiotenzin-átalakító enzimeket; a harmadik pedig valamilyen másfajta vérnyomáscsökkentőt kapott.
Azoknál, akik ARB-készítményeket szedtek, szignifikánsan csökkent az Alzheimer-kór vagy más demenciafajta kialakulásának a valószínűsége.
A kutatás arra is fényt derített, hogy az ARB-készítmények az ACE-inhibitorokkal együtt javítják azok állapotát, akiknél már kifejlődött a demencia vagy az Alzheimer-kór.
Colleen Maxwell és David Hogan, a kanadai Calgaryi Egyetem szakértői kommentárjukban aláhúzták, hogy a demencia megelőzésének óriási közegészségügyi jelentősége van. Ugyanakkor a szakértők rámutattak a vizsgálat hiányosságaira is: nem vették figyelembe a demencia családi előfordulását, és a kutatás nem terjedt ki a nőkre.
