Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Az Y kromoszóma fejlődik a leggyorsabban az emberi genomban

2010.01.14. 11:13
Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítőanyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak férfispecifikus részét.

Jennifer Hughes amerikai genetikus és munkatársai kétéves vizsgálata meglepő eredménnyel szolgált. A csimpánz és az ember MSY régiójának szisztematikus összehasonlítása kiderítette, hogy a két faj Y kromoszómája a legutóbbi közös ős óta gyorsabb ütemben fejlődött eltérő irányba, mint a genetikai állomány többi része.

A kutatók a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent cikkben kimutatták, hogy a csimpánz és az ember Y kromoszómája 30 százalékban különbözik egymástól, míg a genetikai állomány többi része csupán 2 százalékban. Mindez a változás a két faj különvált evolúciójának hatmillió éve során következett be, ami jelentős különbség viszonylag rövid idő alatt - írják a kutatók.

Úgy tűnik, az emberi kromoszómák közül az Y kromoszóma fejlődik a leggyorsabban - magyarázza David Page szerző, a cambridge-i Whitehead Intézet igazgatója. Mielőtt azonban a férfiak túlságosan is elbíznák magukat, Jennifer Hughes hangsúlyozza: a nemet meghatározó Y kromoszóma gyors fejlődése nem jelenti szükségképpen azt, hogy maguk a férfiak fejlettebbek, mint a nők.

Illusztráció (képünkön Jane Goodall, etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének világhírű szakértője látható)

A két faj Y kromoszómájának gyors szétválása a szakemberek feltételezése szerint részben az eltérő párzási szokásokkal magyarázható. Csimpánzoknál bevett dolog, hogy egy nőstény gyors egymásutánban több hímmel is párosodik. Ebből kifolyólag sokkal erősebb a spermiumok közti versengés, mint az embernél, ami könnyedén okozhatta a csimpánzok MSY-régiójának degenerációját.

Az Y kromoszóma gyors fejlődésének egy másik oka a kutatók szerint az lehet, hogy ez a kromoszóma egyedül és nem párban áll, ellentétben az X és másik 43 kromoszómával, így a mutációk közvetlenebbül érintik, mint a páros kromoszómákat.

Az új eredmények azért is nagy horderejűek, mert nemrég megállapították, hogy az emlősök örökítőanyagának férfidarabja az utóbbi 300 millió év folyamán méretének egyharmadára csökkent, egy kutatócsoport pedig néhány évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a több mint 1000 gént tartalmazó X kromoszómával szemben csupán 78 génből álló Y kromoszóma egyre kisebbé válik, majd 50 ezer év múlva teljesen eltűnik, a férfiakkal együtt. Jennifer Hughes és David Page utóbbi jóslatot a friss eredmények fényében egyértelműen cáfolta.