A tenger fenekén keresik a jövő üzemanyagát
A mangángumókat a tengerfenék szarvasgombájának, a jövő üzemanyagának tartják – egy német kutatócsoport most öt héten át tanulmányozta a nyersanyagban gazdag képződményeket 4300 méter mélységben.
A német szakemberek mintegy egymilliárd tonna mangángumóra bukkantak a tenger mélyén. A többnyire ököl nagyságú, fekete vagy sötétbarna kövek a mangánon kívül más nyersanyagokat, nikkelt, rezet és kobaltot is tartalmaznak – közölte az expedíció vezetője, Carsten Rühlemann a Der Standard szerint. Ezeket az anyagokat többek között az elektronikai iparban és az acél dúsítására használják.
A kutatók egy 56 ezer négyzetkilométeres területet vizsgáltak át Los Angelestől kétezer kilométerrel délre, Mexikó magasságában. Úgynevezett videoszánokat eresztettek le a tengerfenékre, hogy kiderítsék, mennyi mangángumó létezik, hogyan keletkeznek, és mely mikroorganizmusok telepednek meg rajtuk.
A gumók az óceán fenekén, négy-ötezer méter mélységben jönnek létre. Becslések szerint háromszázmilliárd tonna mangán halmozódott itt fel több mint tízmillió év alatt. A sötét, gumószerű képződmények átlagosan három-hat centiméteres nagyságúak, a legnagyobbak átmérője azonban a húsz centimétert is elérheti. A kutatók a mangángumós terület állatvilágából és tengeri üledékéből is vettek mintákat. Az elemzések eredményei fél év múlva várhatók.
A mangánon kívül a gumók vasat és színesfémeket is tartalmaznak. Kiindulópontjuk egy baktérium, amelyre kívülről rátelepszik egy fehérjeréteg, az úgynevezett S-réteg. Ennek legkülső rétege ideális szerves mátrix, amely nem csupán megvédi a mikroorganizmust a káros környezeti hatásoktól, hanem ásványok lerakódását is lehetővé teszi. Amint kialakul az első ásványi réteg, a folyamat öngerjesztővé válik, és létrejön a gumó.
