Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Mikrohullámú felvétel készült a teljes égboltról

2010.07.05. 22:25
A kétszázmilliárd forintos Planck-űrszonda elkészítette az első teljes égboltos felvételét, amivel jobban megismerhető a világűr ősrobbanás utáni állapota.

A Nobel-díjas német Max Planck tiszteletére elnevezett űrszondát tavaly májusban bocsátotta fel az ESA. Az űrtávcső segítségével a mikrohullámú háttérsugárzást - a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás maradványsugárzásának szerkezetét szeretnék felmérni az egész égboltra kiterjedően, minden eddiginél jobb felbontással.

A 700 millió eurós költséggel megépített űreszköz a Földtől másfél millió kilométeres távolságban, egy éves periódussal kering a Nap körül, ahogyan bolygónk is. A szondát 1,5 méter átmérőjű távcsővel szerelték fel, amely a sugárzást a 27 gigahertz (GHz) és 1 terahertz (THz) közötti tartományban gyűjti. A detektorok mérései alapján a tudósok pontosabban megismerhetik, hogy miként nézett ki az univerzum az ősrobbanás után 380 ezer évvel.

Mint az ESA közleménye rámutat, a teljes égboltra kiterjedő felvételt aprólékos munkával, "szeletenként" rakták össze, és az adatok gazdag tárházát kínálja az asztronómusok számára. Ám mielőtt a csillagászok nekifognának az elemzéseknek, ki kell szűrniük a saját galaxisunk, a  Tejútrendszer keltette háttérzajokat.

PLANCK FSM 03 Black

Mint David Southwood, az ESA tudományos és robotfelderítő programjának az igazgatója rámutatott, a felvétel révén a tudósok közelebb jutnak annak megértéséhez, hogy miként is jött létre a világegyetem, és hogyan működik jelenleg. "A felvételek kiváló minősége a Planck-űrszondát létrehozó mérnökök munkáját dicséri" - jegyezte meg  David Southwood.

A Planck-űrszonda hároméves küldetése 2012-ben jár le, addigra a teleszkóp négyszer letapogatja a teljes égboltot. Az ESA tervei szerint 2012-ben hozzák nyilvánosságra  a kozmikus sugárzás eloszlásának adatait, az ősrobbanás tulajdonképpeni térképét.

A mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, amely az egész világegyetemet kitölti. Az ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká, és a fotonok - fény - számára a világegyetem átlátszóvá vált. A mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, de hőmérséklete csökkent. Ez a sugárzás tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának.