Jolán
-1 °C
7 °C

Száz évig élhet a barlangi vakgőte

2010.07.22. 10:34
kistermetű barlangi vakgőte feladja a leckét a tudomány számára. Úgy tűnik ugyanis, hogy a faj száz évig is elélhet, azonban egyetlen biológiai jellemzője sem utal ezt indokoló képességekre.

1952-ben a franciaországi Moulis falvacska egy barlangjába a kutatók barlangi vakgőtéket (Proteus anguinus) telepítettek be egy tenyésztési program keretén belül, amely világszerte az egyetlen, amely sikerrel járt. Yann Voituron, a lyoni Claude Bernard Egyetem kutatója és kollégái most tüzetesebben megvizsgálták az immáron négyszáz egyedet számláló állományt, eredményeiket pedig a Biology Letters című folyóiratban publikálták.

anfibios-mais-estranhos-do-mundo-12

A kutatók az állományon belüli összes születést és halálesetet dokumentálják. A legidősebb vakgőték legalább 48 évesek, az öregedésnek nyoma sincs rajtuk. A nőstények 15 éves korukra válnak ivaréretté, majd átlagosan 12,5 évente raknak le 35 petét. Hatéves korukig elég csekély a fiatalok túlélési esélye, azt követően azonban 68,5 év a várható élettartamuk. Az állomány egynegyede előreláthatóan túllépi majd a 85 éves kort, legidősebbjük akár 102 évig is elélhet a kutatók becslései szerint.

Az egészben az a rejtélyes, hogy a kétéltűek várható élettartama általában egyenes arányban áll a testtömegükkel. A 25-30 centiméteres barlangi vakgőte a maga legfeljebb húsz grammjával tehát természetellenesen hosszú életet ér el. Anyagcseréjében sincs semmi különleges. Egy másik elmélet szerint a sokáig élő fajok különösen hatékonyan semlegesítik a szabadgyököket, amelyek az anyagcserefolyamatok természetes melléktermékei, és károsítják a sejteket. A vakgőte azonban e tekintetben sem számít élharcosnak - írják a kutatók.

676908-Proteus-anguinus-0

A barlangi vakgőte a fentiek szerint tehát sokat ígérő modell, amely segíthet felderíteni a gerincesek öregedési folyamatait feltartóztató tényezőket.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft