A modern ember százezer évvel ezelőtt keveredett a neandervölgyiekkel
Az állcsont a hozzá tartozó fogakkal Kína déli részén, a Kuanghszi Csuang autonóm területen, Csungcuo város közelében a Csezsentung barlangban került napvilágra. A fosszílián, noha egyértelműen a modern embertől származik, a sokkal robusztusabb neandervölgyi ember jellegzetességei is kimutathatók. Ezek a modern embertől származó legrégebbi fosszíliák, amelyeket Kelet-Ázsiában találtak, hatvanezer évvel idősebbek, mint a térségben előkerült korábbi korrekorder.
Az új lelet azt bizonyítja, hogy az archaikus és modern emberek Ázsia-szerte házasodtak egymással - emelte ki a világ egyik vezető neandervölgyi-szakértője Erik Trinkaus, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusprofesszora. Sokkal érdekesebb, hogy a modern ember körülbelül százezer évvel ezelőtt kezdett terjeszkedni Eurázsia déli részén, miközben az archaikus csoportok az északabbra fekvő területeket népesítették be. Utóbbiak további ötvenezer-hetvenezer éven át nem hagyták érvényesülni a modern embert Ázsia délnyugati részén.
Mi történhetett az ázsiai neandervölgyi populációval? Erik Trinkaus meggyőződése szerint negyvenezer évvel ezelőtt beolvadt a modern ember növekvő népességébe. Nem tudjuk, hogy miért kezdett el terjeszkedni negyvenezer évvel ezelőtt a modern ember, ahogy azt sem, hogy az egymás közötti házasodás ellenére miért voltak oly világosan megkülönböztethetőek hosszú időn keresztül az emberfélék különböző populációi Eurázsiában - mondta.
Fred Smith professzor, az Illinoisi Állami Egyetem szociológiai és antropológiai intézetének vezetője szerint a Csezsentung-barlangban talált állkapocscsont arról tanúskodik, hogy a modern ember sokkal korábban tűnt fel Ázsia keleti részén, mint a szakértők eddig feltételezték. Remélhetően ezt a felfedezést további leletek követik, amelyek segítségével megismerhetjük a modern ember történetének korai szakaszát a világ e részén - hangsúlyozta Fred Smith professzor.