Nehezen olvasható tankönyvekkel a tanulásért
További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
Képzelje el, milyen lett volna, ha olyan betűtípussal írt tankönyvekből kellett volna tanulnia, mint amilyennel ezt a bekezdést írtuk. Első blikkre nem tűnik okos gondolatnak, de valószínű, hogy ugyanannyi tanulással jobb jegyeket kapott volna. Legalábbis a Princeton Egyetem egy kutatása ezt állítja.
Az intézet egyik hallgatója, Connor Diemand-Yauman és konzulense, Daniel Oppenheimer azt kutatták, hogy milyen befolyással vannak a betűtípusok a tanulásra. Eredményeiket a Cognition nevű szaklapban publikálták egy magyarra nem lefordítható szóviccel a címben: "Fortune favors the bold (and the italicized)."
Azt gondolhatnánk, hogy ha könnyű megtanulni egy információt, könnyebben meg is jegyezzük. Több korábbi kutatás is igazolta azonban, hogy ha kicsit küszködni kell tanulás közben – meg kell érteni egy szakszöveget, esetleg gyakorolni –, jobban rögzül az információ. Diemand-Yaumanék ebből kiindulva vizsgálták meg, mi történik akkor, ha a megtanulandó szöveg a gyakran használtaknál nehezebben olvasható betűtípusokkal van írva.
Fontos kérdések
A kutatók először 28 önkéntessel végeztek el egy kísérletet: három kitalált földönkívüli faj nevét és hét-hét fizikai jellemzőjét nyomtatták papírra, fajonként más betűtípussal: a könnyen olvasható Ariallal, valamint a nehezebben olvasható Comic Sans MS és Bodini MT betűtípusokkal (az előbbinek gyűlöletoldala is van a neten).
Az önkéntesek másfél percet kaptak arra, hogy memorizálják az egyes fajokhoz tartozó jellemzőket. Ezután a kutatók negyedórára elvonták az alanyok figyelmét, majd kikérdezték a „tananyagot”. Az önkéntesek mérhetően jobban idézték fel a Comic Sans betűtípussal írt szöveget, mint az Ariallal írtat: előbbit átlagosan 86,5, utóbbit 72,8 százalékos pontossággal.
A kísérlet után a kutatók valódi osztálytermekben is hasonló kísérletet végeztek. Megkerestek ohiói középiskolai tanárokat, akiktől írásos tananyagokat gyűjtöttek hat különböző tantárgyban. A kutatók három nehezen olvasható betűtípussal (Haettenschweiler, Monotype Corsiva, dőlt betűs Comic Sans) torzították el a szöveget, majd visszaküldték. Az iskolákban összesen 222 diák vett részt a vizsgálatban, másfél hét és egy hónap közötti időszakokban, a diákok fele nehezen olvasható szövegekből tanult, másik fele könnyen olvasható szövegekből.
Az előbbi szöveg hatékonyabbnak bizonyult: a nehezebben olvasható tananyagból tanuló diákok átlagosan jobb jegyeket kaptak, mint a többiek, miközben a tanárok szerint nem tanultak többet. A kutatók szerint a felfedezést érdemes lehet figyelembe venni tankönyvek szerkesztésekor.