Szupervihartól féltik a tudósok Kaliforniát

Az óriásvihar 300 milliárd dolláros kárt okozna az államnak, nagyjából négy-ötszörösét annak, mint egy hasonló erősségű földrengés. A földrengésekre azonban fel van készülve Kalifornia, míg a viharokra egyáltalán nem. A kutatók szerint a floridai példát kellene követni, ahol a mindennapok része a hurrikánok elleni védekezés.

Kaliforniába jellemzően a Csendes-óceán feletti légrétegekből hoz nedvességet a nyugati szél, ebből alakulhat ki a tudósok szerint egy szupervihar, ami akár hetekig tarthat, és az állam mélyebben fekvő területeire háromméternyi esőt juttat.

A meteorológusok 1861-62 telére emlékeztetnek, amikor minden idők legnagyobb vihara tombolt Kaliforniában. 45 napig esett az eső megállás nélkül, a Mojave-sivatagban tavak alakultak ki, a Sacramento-völgyet elárasztotta a víz, beltengerré változtatva a kaliforniai Central Valley északi részét. A kutatók szerint egy hasonló vihar ma, a sokszorosára növekedett népsűrűség miatt sokkal súlyosabb katasztrófával járna.

Az amerikai nyugati part időjárását nagyrészt az Ananász-expressznek nevezett légköri jelenség alakítja, ami a Hawaii-szigetek környékéről indul, és nedves levegőt szállít Kalifornia felé. A klímaváltozás a meteorológiai modellek szerint felerősíti az Ananász-expresszt, illetve úgy általában a légköri jelenségek energiáját, ezért lesz egyre szélsőségesebb az időjárás.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.