Tekla
9 °C
16 °C

A hálózatkutatástól a grafénekig

2011.02.08. 13:51
Az elmúlt évtized legfontosabb magyar vonatkozású történéseit és jelenségeit összefoglaló cikksorozatunkban ezúttal a legjelentősebb tudományos eredményekkel folytatjuk a sorozatot.

A magyar tudománynak volt pár nagy dobása 2001 és 2010 között, minden évben előfordult néhányszor, hogy olyan publikációkról számolhattunk be, amelyek olyan jelentős szaklapokban jelentek meg, mint a Nature és a Science, és esetleg még címlapot is kaptak.

Szakember segítségét kértük az elmúlt évtized tíz legjelentősebb magyar tudományos eredményének összegyűjtéséhez. Az ELTE egyik rektorhelyettese, Fábri György, az első Mindentudás Egyetemének egyik elindítója volt a segítségünkre.

Fábri szerint a magyar tudományos eredmények évtizedes távlatú kiemelkedőségére az egyik lehetséges mérce az lehet, hogy mennyire „trendik” a világtudomány tematikájában és megjelennek-e a legfontosabb nemzetközi tudományos folyóiratokban, fórumokon. Ennek alapján állt össze az alábbi tíz tudományterület:

1. Hálózatkutatás

Barabási-Albert László
Barabási-Albert László

Az évtized egyik nagy slágere, aminek világszinten is az egyik legelismertebb alakja Barabási-Albert László, akivel többször készítettünk interjút. Két magyar matematikus, Erdős Pál és Rényi Alfréd kutatásai nyomán a tudósok évtizedekig úgy gondolták, hogy a hálózatok – akár társadalmi hálók, akár a sejtek kémiai anyagai – véletlenszerűen rendeződnek el. Többek között Barabási érdeme, hogy a kilencvenes évek végén felfedezték: a hálózatok többsége nem véletlenszerű, nagyon bonyolult matematikai összefüggések felfedezhetők bennük. Ez nagy lökést adott az új évezredben a hálózatkutatásnak. Barabási mellett fontos megemlíteni Vicsek Tamás fizikust, aki a csoportdinamika területén alkalmazta a hálózatos megközelítést, és erről a Nature-ben publikált, illetve Csermely Péter sejtbiológust, aki a gyenge kötésekben keresett hálózatokat. A hálózatkutatáshoz némileg kapcsolható Pál Csaba és Papp Balázs, akik rendszerbiológiában értek el fontos eredményeket. Kutatásaiknak főleg a genetikai és metabolikus hálózatok evolúcióját érintették.

2. Beérett az agykutatás hazai iskolája

Vizi E. Szilveszternek 2000-ben jelent meg egy nagy tanulmánya, amiben leírta, hogy a nem szinaptikus receptorok (azok, amiknek a működését az idegekből felszabaduló ingerületátvivő anyag diffúzió útján befolyásolja) érzékenyebbek, mint szinaptikus társaik. Ezt az ingerületátvitelt tárgyaló tanulmánya a legidézettebb tudományos közlemények közé emelkedett az elmúlt évtizedben. A Bolyai-díjas Freund Tamást is meg kell említeni, aki a mariuhána függőséget okozó hatásával foglalkozott, Tamás Gábor a kandelábersejtek működését, Nusser Zoltán pedig a szaglás idegtudományi hátterét tárta fel.

3. Matematika magyar módra

A hagyományosan világszintű magyar matematikát az elmúlt évtizedben látványos eredmények mutatták meg a nagyközönségnek is. Ezek közül a több nemzetközi díjjal értékelt Lovász László gráfelméleti és kriptográfiai kutatásait kell elsősorban kiemelni. A Microsoftnál is dolgozó tudós is megkapta a Bolyai-díjat, tavaly pedig az egyik legrangosabb tudományos elismeréssel, a Kiotó-díjjal értékelték munkásságát. Ennél a területnél kell megemlíteni a Domokos Gábor és Várkonyi Péter által leírt Gömböcöt is: túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az első, csupán két (egy stabil és egy instabil) egyensúlyi helyzetű homogén test világhírű felfedezés volt.

teknos

4. Alkalmazott genetikai kutatások

A biológia-genetika gyógyszerkutatási területén Nagy László debreceni professzor és munkatársai értek el jelentős eredményeket. Nagyék molekuláris szinten vizsgálják, hogy miként töltik be élettani szerepüket a nukleáris hormonreceptorok, és újszerű megközelítéssel tanulmányozzák ezek szerepét a nemmetabolikus folyamatokban, például a gyulladásban. A társadalmi vitákat is kiváltó állati klónozás Dinnyés András, a növényi géntechnológia pedig a Szegedi Biológiai Központ kutatói révén hozott nemzetközi szintű eredményeket. A hagyományos növénynemesítés martonvásári búzafajtáival megtartotta élenjáró minőségét és terméshozamát.

5. Miért lesznek dugók?

Klasszikusnak mondható tudományterületen hozott eredményeket Stépán Gábor és kollégái kutatása. Stépánék a műszaki mechanika területén a dinamikai változások időbeli vonatkozásait kutatják, egyebek közt a közlekedési folyamatok természetét elemezve. Az egyik ilyen kutatásról részletesen írtunk pár éve, Stépán az Exeteri Egyetemen dolgozó kollégájával, Orosz Gáborral modellezte, miért alakulnak ki közlekedési dugók – mint kiderült, sokszor maguk a sofőrök okozzák ezeket.

torlodasok05

6. Apró dolgok istenei

A nanotechnológia több tudományterület (fizika, kémia, anyagtudomány) kutatásait is átformálta, és egymáshoz közelítette. Bíró Péter László kutatócsoportja a grafénkutatásokban áttörést hozó eredményt ért el azzal, hogy igazolta: a grafénszalagok szobahőmérsékleten is kikapcsolható tranzisztorként működtethetők. Bíróék grafénmegmunkálásban is a világ élmezőnyében járnak. Egy másik fontos magyar nanotechnológiai irány a Zrínyi Miklós vezette kutatás, Zrínyi intelligens anyagokat állított elő, amelyek számítógéppel vezérelt elektromos hatásra tulajdonságaikat nagy mértékben megváltoztatják.

7. Lézerfizikai központ leszünk

A lézerfizika szegedi iskolájának vezetői, Bor Zsolt (femtoszekundumos lézerimpulzusok és a szem optikája) és Szabó Gábor (fotoakusztikus spektroszkópia) akadémikusok elismerése és eredményeik visszaigazolása volt, hogy az európai lézerkutató központ, az ELI egyik telephelyének Szegedet választották. A szuperlézerként is emlegetett projekt tavaly kormánydöntésre várva hónapokig állt, de a legutóbbi hírek szerint megkapja a támogatást.

A szegedi ELI látványterve
A szegedi ELI látványterve

8. Mobilfilozófia

A hely és idő megszokott társadalmi percepciójának átalakulása és az ismeretszerzés zárt, iskolai, egyirányú kereteinek fellazulása fogalmazódott meg abban a nemzetközi kutatási programban, amelyet Nyiri Kristóf filozófus a mobilkommunikáció bölcsészeti vizsgálódásáról vezetett.

9. Energikus protonok

Az elméleti fizikában kiemelkedő jelentősége volt annak a kutatási eredménynek, amelyet Fodor Zoltán vezetésével ért el egy nemzetközi kutatócsoport (a csoport tagja volt Katz Sándor és Szabó Kálmán is). Bebizonyították, hogy a protonok tömege döntő részben mozgási energiából és kölcsönhatásokból áll, valamint a kvantum-színdinamika helyesen írja le a protonon belüli kvarkok és gluonok kölcsönhatását, amivel „mellesleg” igazolták Einstein klasszikus képletét az anyag és energia összefüggéséről.

19460111 kts k09 381

10. Látáskutatás

A határterületek dinamikáját mutatja a bioinformatika felfutása, amelyben Roska Tamás celluláris neurális hálózati felfedezéseit kell kiemelni. Roska eredményei a bionikus szemprotézis kifejlesztéséhez segíthet hozzá. A kutató fia, Roska Botond is fontos lépéseket tett, hogy jobban megértsük a látás biológiáját és egy nap segíthessünk azokon, akik genetikai okok miatt  idős korban elvesztik a látásukat.