Előd
7 °C
16 °C

Rekonstruálták az ősmadarak tollszínét

2011.07.04. 09:25

Egy amerikai kutatócsoport (SLAC National Accelerator Laboratory) az egyik legősibb csőrös madár, a Confuciusornis sanctus 120 millió éves kövületében réznyomokat talált. A réz lényeges szerepet játszik a barna és fekete festékanyag keletkezésében.

A kutatók speciális röntgentechnikával vizsgálták a kövületeket, eredményeiket a Science című folyóiratban tették közzé. Kimutatták, hogy a nyakon lévő pehelytollak, valamint a szárnyvégek és a két hosszú faroktoll végei több rezet tartalmaztak, ezáltal pedig valószínűleg sötétebbek voltak, mint a tollruha többi része. A réz az eumelanin festékanyag termeléséhez szükséges, amely többek közt az emberi hajnak, a hüllők bőrének és a madártollaknak a sötét színezetéért felelős. A Confuciusornis sanctus kövületén kívül a kutatók a Gansus yumenensis ősmadár több mint 105 millió éves fosszíláját is megvizsgálták, és ma élő madarak tollazatával hasonlították össze.

Confuciusornis sanctus (Kép: Richard Hartley, University of Manchester; T. Larson, Black Hills Institute; Gregory Stewart; SLAC National Accelerator Laboratory)
Confuciusornis sanctus (Kép: Richard Hartley, University of Manchester; T. Larson, Black Hills Institute; Gregory Stewart; SLAC National Accelerator Laboratory)

A Confuciusornis sanctus kövületében cinket, rezet és kalciumot is kimutattak. Az egyik röntgenfelvételen például látszik a cink eloszlása a madár körüli kőzetben. Kalciumot többek közt a csőrben és a csontvázban találtak, ami a tudósok szerint jó állapotban fennmaradt csontszerkezetre utal.

A speciális eljárás révén a kémiai elemek fluoreszkálni kezdenek, így válnak láthatóvá. A kutatók korábban a kövületekben már találtak melanoszómákat, amelyekben a festékanyagok keletkeznek és tárolódnak. Alakjuk alapján következtetni tudtak az esetlegesen bennük rejlő színekre.