Gyöngyi
9 °C
9 °C

A komlói dinoszaurusz madárszerű teremtmény volt

2011.07.05. 19:17
A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a komlói dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis csordája, hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók

Az első dinoszaurusz-lábnyomok 1966-ban kerültek elő a mecseki külfejtésekben a Mecseki Kőszén Formációból. Ezután újabb és újabb lábnyomokat találtak különböző helyeken, így Komló környékén is. A lábnyomokat először 1983-ban írta le egy tanulmányában Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet paleontológusa, aki azokat Komlosaurus carbonisnak nevezte el.

"Komló városa után kapta a nemzetségnevet, a carbonis fajnév pedig a kőszénre utal" - magyarázta Ősi Attila, az ELTE-MTA "Lendület" Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője.

1988-ban az ELTE geológushallgatói és a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai egymástól függetlenül találtak nagy felületet beborító lábnyomokat. Az egyetemisták feltérképezték, dokumentálták a helyszínt, majd a kőzetfelületet néhány centiméter vastag kőlapok formájában felszedték, és a Magyar Természettudományi Múzeumba (MTM) szállították.

A geológushallgatók által összegyűjtött kőlapok hosszú időn át raktárban porosodtak, és csak néhány éve kezdtek el ismét velük foglalkozni az MTM paleontológusai.

"Az egykori felület jelentős részét két nagyobb blokkban raktuk ki. Az egyik, 8-10 négyzetméternyi felület az ELTE-n látható, a még nagyobb blokkot pedig a Természettudományi Múzeum új, a Kárpát-medence dinoszauruszait is a nagyközönség elé táró őszi kiállításán mutatjuk be. Ahogy raktuk ki a felületeket az egykori dokumentáció segítségével, tudományosan is feldolgoztuk a leleteket. Mindent lemértünk, lerajzoltunk, és rekonstruáltunk, ebből született meg a tanulmány, amelyet az Ichnos című szakfolyóiratban közöltünk" - mondta.

Az óriás puzzle tanúsága szerint az állatok egymást követve, helyenként akár egymás mellett mentek. A dinoszauruszok lábnyomai majdnem egy vonalban vannak, mintha csak manökeneklépdeltek volna a kifutón.

"Egy adott időpontban talán kisebb csapatokban vágtattak végig a tengerparti fövenyen" - jegyezte meg a paleontológus.

A rekonstrukcióból tudható, hogy a jura kor elején élt komlói dinoszaurusz filigrán felépítésű, kecses, már-már madárszerű teremtmény volt. Testhossza 2-2,5 méteres lehetett. Két lábon járt, mellső végtagjaira még időszakosan sem helyezkedett.

"Ez azért különösen fontos, mivel arra utal, hogy a lábukat már teljesen a testük alatt hordták, és abszolút dinoszauruszjellegeket mutattak. Alapvetően háromujjúak a lábnyomok, ahol a második, harmadik és negyedik ujjak érték a talajt, de vannak négyujjúak is. Első és ötödik ujjuk elcsökevényesedett, melyek közül csak az első érte el ritkán, süppedősebb talaj esetén a felszínt. A nyomok különböző mélységűek, ez arra utal, hogy különböző állagú talajra léptek az állatok. Úgy tűnik, hogy ezek a lábnyomok egyelőre csak a Mecsek területéről ismertek. Az a jura időszak legelejéről származó, üledékes kőzetformáció, amelyből a lábnyomok előkerültek, ismereteink szerint már a triász időszak legvégén kezdett el képződni. Tehát nem kizárt, hogy a Mecseki Kőszén Formáció legalsó rétegeiben egyszer olyan dinoszaurusz-nyomokra bukkanhatunk, amelyek gazdái a triász időszak legvégén éltek. Egy ilyen felfedezés a triász-jura időszakok globális változásokkal jellemezhető határának kutatása szempontjából igen fontos eredmény lehetne" - vélekedett Pálfy József az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának munkatársa, egyben a cikk társszerzője.