Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A kivándorló ősemberek még sokáig kapcsolatban maradtak Afrikával

2011.07.18. 13:11
A modern ember a jelenleg elfogadott álláspont szerint 60 ezer évvel ezelőtt kezdte el a Afrikából kirajzva meghódítani a világot, a kontinensen maradt fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.

A korábbi kutatásokkal ellentétben most bizonyíték van rá, hogy a kivándorlást követően még sokáig tartott a géncsere az afrikai populációkkal - jelentette ki Richard Durbin, a brit Wellcome Trust Sanger Institute kutatócsoportjának vezetője. Az általuk alkalmazott új módszer lehetővé tette, hogy kisszámú egyéni génkészlet alapján következtessenek korábbi korok népességének evolúciós történetére. Míg a korábbi eljárások csak genomrészleteket vizsgáltak, a mostani megközelítés egyének teljes örökítőanyagát használta fel.

A Homo sapiens több mint 150 ezer évvel ezelőtt Afrikában alakult ki. A mostani értékelés arra derített fényt, hogy 60-80 ezer évvel ezelőtt minden modern ember egyetlen genetikai populációba tartozott, ezt követően azonban a mai európaiak és ázsiaiak elődjei eredeti létszámuk egytizedére zsugorodtak. Ezzel egy időben zajlott le a Homo sapiens kirajzása is Afrikából Európába és Ázsiába. A kivándoroltak és az Afrikában maradt csoportok genetikai szétválása azonban csak húszezer évvel a folyamat lezajlását követően következett be. Ennek lehetséges magyarázata a kutatók szerint a több ütemben történő, fokozatos kivándorlásban rejlik.

A kutatók egy-egy kínai, európai, koreai és nyugat-afrikai férfi teljes génkészletét szekvenálták és hasonlították össze. Különösen odafigyeltek az apától ás az anyától származó génvariánsokra. A két szülőtől kapott genetikai anyag közti különbségek ugyanis információval szolgálnak a géntörténelemről. Mivel az emberi genom igen hosszú, ilyen génhelyek tízezreinek információit lehet kombinálni. Ilyen kiértékelést első ízben alkalmaztak teljes genetikai anyagra. A jövőben még részletesebb betekintés nyerhető az emberiség történelmébe, ha több genomot szekvenálnak különböző populációkból.